Tovább vághatja az irányadó kamatot a központi bank

várakozás A múlt hét legfontosabb eseménye az MNB keddi kamatdöntő ülése volt, ahol a tanács 20 bázispontos csökkentésről döntött. A 3,6 százalékra csökkenő alapkamat várhatóan még nem a mélypont, ugyanis Gerhardt Ferenc nem sokkal később arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben akár további 60 bázisponttal lehet csökkenteni az irányadó rátát összességében.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elmaradó eszközvásárlás-lassítása (tapering) valóban kedvező hangulatot teremt a monetáris enyhítés folytatására. A tovább csökkenő alapkamat azonban már kockázatos is lehet, ha a nemzetközi környezetben kedvezőtlen változás állna be, és a hozamok újra emelkedésnek indulnak. Bár a kamatvárakozásunkat az év végére a jelenlegi 3,5 százalékos szintről várhatóan lefelé kell módosítanunk, az alacsonyabb alapkamat miatti piaci kockázatok véleményünk szerint továbbra is fennállnak.

Az MNB a múlt héten közzétette inflációs jelentését is, amiben a jövő évi GDP növekedésre vonatkozó várakozását igencsak megemelte: 1,5 százalékról 2,1 százalékra. Utóbbi várakozás már optimistának mondható. Az MNB szerint a magasabb növekedést jelentős részben a Növekedési Hitelprogram újabb fejezete indokolja. Az inflációra vonatkozó várakozás 2,4 százalék, ami azonban az újabb rezsicsökkentés fényében egyáltalán nem elrugaszkodott, és mi is hasonló értéket várunk jövőre.

A jövő héten a magyar vonatkozású események közül a legfontosabb talán az lesz, hogy benyújtják a költségvetés tervezetét Parlament elé. A tervezet szerint a jövő évre vonatkozó deficitcél a GDP 2,9 százaléka. A cél teljesülésének azonban vannak kockázatai, tekintettel az optimista gazdasági növekedési várakozásra, és az emiatt viszonylag magas bevételi tervekre. A kockázatok kivédése miatt a Költségvetési Tanács a tartalékszint átgondolását javasolta a kormánynak.