Nem egyformán bírnák a bankok a devizahitelesek mentését

Folyamatosan csepegteti a kormány az információt arról, milyen devizahiteleseket mentő csomaggal rukkolhat ki akár már a jövő hónap elején. Múlt pénteken Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (képünkön) az M1 Ma reggel című műsorában nyilatkozott arról, hogy a kormány olyan megoldást szeretne találni, amellyel jövőre 15-20 százalékkal csökkenhet az érintett adósok törlesztőrészlete. A miniszter leszögezte: továbbra is cél a lakáscélú devizahitelek kivezetése a piacról, mindezt 3-5 év alatt vinnék végbe, eközben pedig arra is ügyelni akarnak, hogy a devizahiteleseknél ne járhassanak rosszabbul azok, akik annak idején lakáscélra forinthitel vettek fel.

A pontos ütemezésről eddig semmit sem árult el a kormány, az az extrém forgatókönyv mindenesetre, amely szerint egyszerre forintosítanák a mintegy 1800 milliárd forintnyi deviza lakáshitelt és esetleg a hasonló nagyságrendet kitevő szabad felhasználású deviza jelzáloghitel-állományt, valószínűleg nem fog megvalósulni. A becslések szerint a bankszektorra mintegy 1000 milliárd forintos terhet rovó intézkedés Varga szerint sem vitelezhető ki, úgy nyilatkozott: a bankoknak is viselni kell a terheket, de vigyázni kell arra, hogy a bankrendszer azért ne dőljön be, még egy, a végtörlesztéshez hasonló nagyságrendű veszteséget a hitelintézetek egy része már nem tudna elviselni. A végtörlesztés egyébként – a jövőbeni elmaradt kamatbevételeket nem számítva – mintegy 370 milliárd forintnyi egyszeri veszteséget okozott a szektornak.

A lapunk által megkérdezett egyik szakértő szerint nagyjából 250 milliárd forintnyi teher lehet az, amit a bankszektor el tudna viselni, egy másik szakértő szerint pedig 300 milliárd forint körül lehet az elvi határ. „Ez azonban csak az elméleti puffer, a bankok között ugyanis nagyok az eltérések, van, amelyik többet is kibír, mások kifeszítettebbek” – tette hozzá a szakember. Egy szakmailag jól előkészített forintosításnak egyébként a szakértők szerint is volna értelme, ebben viszont a Magyar Nemzeti Banknak is részt kellene majd vennie a pénzpiaci oldalon, hogy megvédje a magyar devizát. Az egyik szakember szerint sokat segíthetne a program sikerén, ha a kormány engedné, hogy a veszteségeket a bankok leírhassák a bankadóból.

Nehézséget okozhat a konstrukció megalkotásánál annak kiszámítása, pontosan milyen kedvezmény mellett nem járnak jobban a devizahitelesek a forinthiteleseknél. Az egyik szakértő szerint nagyjából mostanra egyenlítődött ki a két csoport terhei közötti különbség, tehát ha ez is cél, akkor lehet, hogy nem is kellene könnyítést adni a svájci frank hiteleseknek. A legfrissebb jegybanki adatok szerint a svájci frank lakáshitelek kamata még mindig jóval alacsonyabb a forintkölcsönökénél, előbbiekért 6,3 százalékos átlagkamatot fizettek augusztusban, utóbbiak kamata a sorozatos kamatvágások ellenére is csaknem 9,8 százalékos volt. Egy 10 millió forintos hitelnél ez évente 350 ezer forintnyi kamatkedvezményt jelent a frankhitelek javára, ami havonta 29 ezer forintos előny a törlesztőrészletben.

A családok egy részét segíti a Nemzeti Eszközkezelő, de az intézmény a kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanok mintegy tizedét tervezi csak az idén megvásárolni.

A családok egy részét segíti a Nemzeti Eszközkezelő, de az intézmény a kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanok mintegy tizedét tervezi csak az idén megvásárolni. -->