MNB-alelnök: a hitelezést a kínálat szűkülése is csökkentette

A szakember szerint sokszor előfordult, hogy volt kínálat, de nem abban a szektorban, amelyikben a kereslet jelentkezett. A kockázatkerülés is egyre inkább jellemző volt a bankokra.

A jegybank ilyenkor – ha az infláció engedi – az alapkamat csökkentésével próbálja olcsóbbá tenni a hitelezést. Az MNB ezt meg is tette, és a bankok át is engedik ezt a kedvezményt a cégeknek. A vállalkozások minden rétegéhez viszont nem jut el az olcsó hitel, ez világszerte így van, így mennyiségi lazításokkal is próbálnak a jegybankok élénkíteni. A nagybankokat továbbra is jellemzi a mérlegleépítés a vállalati hitelezésben is. Magyarországon továbbra is a nagybankok dominálják ennek ellenére a kihelyezéseket.

A kkv-szektor szerepe a gazdaságban fontos, 50 százalék fölött van a részaránya. A hitelszűke ezt a szektor fokozottan sújtja, hiszen kis méretük miatt alternatív finanszírozáshoz nehezen jutnak hozzá. Nagy szükség lenne a kisebb, közepesebb bankokra, mert a nagyon nem mindig  képesek az egyes vállalkozások speciális igényeit kezelni.
A devizahitelezés is probléma a kkv-szektorban, de nem akkora gond persze, mint a lakáshiteleknél. A Növekedési Hitelprogram (NHP) első fázisában erre is volt egy megoldási program, de összességében erre a devizahitel-kiváltó kölcsönre kevesebb érdeklődés volt, mint az egyéb forinthitelekre – mondta Balog. Az NHP a hitelezési korlátokat próbálta oldani, úgy látják, mind a keresletet, mind a kínálatot sikerült fokozni. Ilyen hitel mellett más a megtérülése a beruházásoknak. Az első fázisban 701 milliárd forintot helyeztek ki, a szerződések száma megközelítette a 10 ezret.

Az NHP lendületet adott a vállalati hitelezésnek – mondta Balog. Azt várják, ez a bankok piaci alapú hitelezését is beindítja majd.