A Fed lépéseire figyel jövőre minden piac

KOCKÁZATOK A fejlett jegybankok lépései lehetnek jövőre azok, amelyek a leginkább meghatározzák a globális kockázati étvágyat – magyarázta a CIB Bank sajtóbeszélgetésén Trippon Mariann, a hitelintézet vezető elemzője. A Fed által tervezett kötvény-visszavásárlási program, amit angol elnevezése (tapering) miatt tréfásan tapírnak is neveznek, márciusban az elemzői konszenzus szerint elindul, és 2014-ben valószínűleg be is szünteti az amerikai jegybank szerepét is betöltő intézmény ezt a típusú monetáris lazítást.

Ez a fejlemény hatással lehet a feltörekvő és a magyarországi kötvénypiacra is. A korábbi Fed-szigorítások legalábbis többnyire megrázták ezeket a piacokat, a legcsúnyábban az 1993-95 közötti időszakban jártunk, ami végül Mexikóban a tequila-válságba, nálunk pedig a Bokros-csomagba torkollott. A legsérülékenyebb kötvénypiacú országok között van Törökország, Indonézia, India, Brazília és Dél-Afrika, de a sérülékenységi index alapján Magyarország is a veszélyeztetett kategóriába tartozik még úgy is, hogy a nyári feltörekvő piaci eladási hullám bennünket és a régiót kevésbé érintett. 2014 ennek ellenére veszélyes lehet a kötvénypiacunkra.

Itthon a gazdasági növekedés valamelyest gyorsulhat jövőre. A CIB szakértői az idei 0,9 százalékos után 2014-ben 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, az ipari termelés 5,8 százalékkal nőhet, a külkereskedelmi mérleg és a munkanélküliségi ráta is javulhat, a költségvetési hiány pedig 3 százalékon maradhat. Bár szinte minden fontos makrogazdasági mutató jobban fest majd, a kép ennek ellenére árnyaltabb – hangsúlyozta Trippon Mariann. A régiós országoktól ugyanis továbbra is leszakadóban vagyunk, nálunk a legalacsonyabb a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP, és miközben a régió többi államában a hazai össztermék szintje már régóta meghaladja a válság előtti szintet, nálunk még mindig elmarad attól. A beruházások szintje is nagyon alacsony, igaz, a Növekedési Hitelprogram miatt ez a mutató javulni fog.

Az MNB-től további kamatcsökkentést vár a CIB, az év végére 3 százalékos alapkamattal számolnak az elemzői. Jövőre a külső környezettől függ majd, hogyan alakul az alapkamat, ha ugyanis sérülékeny marad az ország, az eltűnő kamatfelár problémát okozhat.