Devizahitel: ma dönt a Kúria

Ma ér véget a szakmai háttérmunka a Kúrián a devizahitelek jogegységi határozatával kapcsolatban – értesült az Index. A Kúria akár azt a jogegyezségi döntést is meghozhatja, amely rendet teremt a sok egymásnak ellentmondó bírósági ítélet között, ez utóbbi azonban még nem biztos. A kormány mindenesetre azt ígérte, ennek ismeretében menti majd meg a bajba került adósokat.

A kormány már nyár óta ígéri, hogy megmenti valahogy a devizaadósokat. A Magyar Bankszövetséget is bevonta az ezzel kapcsolatos tervek kidolgozásába, a különféle javasolt megoldások közül azonban végül csak az árfolyamgát kiterjesztését fogadták el. November óta a lejárt tartozással rendelkező, a 20 millió forintnál nagyobb eredeti hitelt felvevő, és a korábban már valamilyen más adósmentő programban részt vett devizahitelesek is beléphetnek a védőernyő alá. A devizahitelesek egy része csalódott lehetett, már az – egyébként nagyon sok kedvezményt tartalmazó – árfolyamgát miatt is sokan húzták a szájukat. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a konstrukcióba be nem lépők 25 százaléka azzal indokolta azzal az árfolyamgáttól való távolmaradást, hogy jobb mentőcsomagot vár.
A bankok mindenesetre feszült figyelemmel várhatják, mit lép a Kúria. A legszélsőségesebb esetben az is előfordulhat, hogy az összes devizahitel-szerződés elveszti érvényességét – állítja az Index. Szász Károly, az időközben az MNB-be beolvasztott pénzügyi felügyelete (PSZÁF) elnöke nyáron arról írt szakértői levelében a Kúriának, hogy egy ilyen lépés 1400-4000 milliárd forintos leírást jelenthetne a bankrendszer számára, ami a bankok sajáttőkéjének 55-155 százaléka.
Az Index szerint nem valószínű, hogy ilyen döntés lesz. A bankoknak ugyanis ebben az esetben hatalmas mértékű tőkeemelésre lenne szükségük, amit lehet, hogy vonakodnának befizetni a bankadó, a tranzakciós illeték és más terhek miatt már így is alacsony jövedelmezőségű ágazatba az anyacégek. Ha viszont tőkeproblémákkal szembesülnének a bankok, az pillanatok alatt komoly pénzügyi káoszt okozhatna az országban, durva forintgyengüléssel és állampapír-piaci hozamemelkedéssel. Ha pedig az ország képtelenné válna a piaci alapú finanszírozásra, ismét az IMF segítségét kellene kérnünk, aminek politikai következményei is lehetnének, akár a jövő évi választások eredményére is hatása lehet egy ilyen lépésnek.

A kormány is tétovázik, a devizahiteles ügy politikai jelentősége ugyanis az idő múlásával egyre kisebb. A lakáscélú és szabad felhasználású deviza jelzáloghitel-szerződések száma 2011 márciusában az MNB adatai szerint még meghaladta a 730 ezret, az idén szeptemberben viszont már alig érte el a 490 ezret. A forint jelzáloghitelesek eközben már 633 ezren vannak, és a jegybank adatai szerint egyáltalán nincsenek jobb helyzetben, mint a devizahitelesek, a törlesztési nehézségek hasonló mértékben sújtják őket is.

Ráadásul a kormányzati kommunikációban az is elhangzott, hogy a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek, és ha ezt továbbra is szem előtt tartják, akkor a devizahiteleseknek túl szép mentőcsomagra nem kell számítaniuk.

Az UniCredit fiókjaiban nem tapasztaltak jelentős érdeklődésnövekedést a kibővített árfolyamgát iránt. A személyes érdeklődések, illetve a benyújtott igénylések számát azonban százas nagyságrendben meghaladják a telefonos kapcsolatfelvételek.

Az UniCredit fiókjaiban nem tapasztaltak jelentős érdeklődésnövekedést a kibővített árfolyamgát iránt. A személyes érdeklődések, illetve a benyújtott igénylések számát azonban százas nagyságrendben meghaladják a telefonos kapcsolatfelvételek. -->