Homályban marad a szlovén bankok stressztesztjének módszere

Államtitokká minősítette Szlovénia a banki stressztesztek végrehajtására vonatkozó szerződéseket. Ljubljana több mint 21 millió eurót költött arra, hogy megállapítsa a jobbára állami tulajdonban lévő nyolc nagy pénzintézet helyzetét, a tesztek eredményét a múlt hónapban közölték. A kormány akkor arra jutott, hogy nemzetközi hitel bevonása nélkül, saját forrásból is képes lesz a szanálásra, amivel elnyerte az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank tetszését is.

Az azonban már nem aratott ekkora tetszést, hogy kiderült, a tesztet végző tanácsadó cégek, a spanyol bankrendszert is felmérő Oliver Wyman és a Roland Berger, illetve a könyvvizsgáló Deloitte és EY megbízása nem átlátható módon történt. Ezt a helyi központi bank azzal magyarázta, hogy az idő rövidsége miatt volt kénytelen közbeszerzés nélkül a „javasolt” cégekre bízni a munkát. Ennél is vitathatóbb azonban az, hogy a megbízási szerződéseket – a kifizetésekre, illetve a cégek által alkalmazott szakmai módszerekre vonatkozó információkkal együtt – katonai titoknak minősítették, így nem hozzák nyilvánosságra. A nyáron lezajlott procedúrával kapcsolatban a tárgyalások sem voltak nyilvánosak – a szlovén központi bank és az uniós tisztviselők is zárt ajtók mögött tárgyaltak róla.

Bírálatok érték ugyanakkor azt is, hogy a munkában résztvevő – jobbára Londonban dolgozó – 250 szakember nemhogy a szlovén nyelvet, de az ország bankrendszerét is alig ismerte. Munkájukat így a központi bank segítette – amely korábban már végzett hasonló felmérést. Ezzel azonban erősen kétségbe vonható a kutatás függetlensége.

A végső költségekről sem tudni. A központi bank októberben 21 millió euróra becsülte a teszttel kapcsolatos kiadásokat, ám ezek nem tartalmazták az esetleges túlórákat és egyéb költéseket. A negyvenszer nagyobb gazdasággal és nyolcvanszor nagyobb bankrendszerrel rendelkező Spanyolországban végzett stressztesztért a tanácsadó cégek tavaly 31 millió eurót kaptak.