Nem vágott az EKB, stabilizálódott a forint

Egyelőre stabilizálódott a forint árfolyama a vezető devizákkal szemben, az euró ellenében 301,8, a dollárral szemben 220,8-nál mozog az árfolyam. A kötvénypiacon tovább javult a hangulat, 10-15 bázisponttal csökkentek a hosszú lejáratú állampapír hozamok, a másodpiacon. Az ÁKK tegnap magas kereslet mellett értékesítette a meghirdetett 40 milliárd Ft 12 hónapos diszkontkincstárjegyet. Az aukciós átlaghozam a 3,11 százalékos másodpiaci hozamnak felelt meg.

Nemzetközi helyzetkép:

Estek az amerikai tőzsdék, a Dow 0,43 százalékot, a Nasdaq 0,12 százalékot, az S&P 500 0,44 százalékot csökkent a tegnapi kereskedésben. A FTSE100 0,18 százalékot, a DAX 0,61 százalékot, a CAC40 1,17 százalékot esett, és ezzel Európa ismételten alulteljesítőnek számított az USA-val szemben. A vezető európai részvényindexek különösebb negatív hír nélkül 5 napja folyamatosan csökkennek. A WTI 97,4 dollár volt ma reggel, ami további erősödést jelent a múlt héthez képest. Ez főleg a kedvező amerikai makroadatok következménye, a munkanélküliség csökkenése robosztus gazdasági növekedést vetít előre. Az arany 1,228 dolláron állt, ami némi javulást jelent annak ellenére, hogy a jelentések szerint az ETF-ek egyre kevesebb aranyat tartanak, mivel a spekulatív kereslet csökken a nemesfém iránt. A javuló gazdaság pedig a Fed ösztönző programjának vágását jelenheti, ami a csökkenő likviditáson keresztül szintén negatívan hat az arany árára. Az EUR/USD nagymértékben emelkedett tegnap, a vártnál jobb adatok ellenére, elsősorban az elmaradt EKB negatív kamat következtében. A Nikkei 0,8 százalékot, a Hang Seng 0,2 százalékot emelkedett, míg az elmúlt napokban felülteljesítőnek számító Shanghai index 0,6 százalékkal csökkent. A japán kormány leleplezte 5.500 milliárd jenes, vagyis 53.9 milliárd dolláros költségvetési élénkítő programját, amit még októberben kezdtek el kidolgozni annak érdekében, hogy elkerüljék az áfa emeléssel járó negatív gazdasági hatásokat. Vegyes képet mutatnak a határidős indexek ma reggel.

Hazai és nemzetközi hírek, makrogazdaság:

Az EKB nem változtatott a monetáris politikai kondíciókon, az alapkamat maradt 0,25 százalékon, és nem változott a betéti ráta 0,00 százalékos és a hitelezési ráta 0,75 százalékos szintje sem. Az EKB emelte ugyan a növekedési kilátásokat, de a fogyasztói árindex várakozásokat tovább csökkentette, és hosszú távon sem számít inflációs nyomásra (2015-re 1,5 százalékos előrejelzés). Ez arra utal, hogy tartósan laza marad a monetáris politika. Az euró ennek ellenére erősödött, hiszen a piacon volt egy olyan spekuláció, hogy az EKB bevezetheti a negatív betéti rátát, ami nem történt meg. Úgy gondoljuk, hogy a negatív kamat inkább a verbális intervenció eszköze, ehhez a lehetőséghez csak a legvégső esetben nyúl a Központi Bank. Mario Draghi nyilatkozata alapján a jegybank készen áll egy új LTRO program indítására, de azzal az eddigieknél jobban szeretnék a reálgazdaságot támogatni, míg a negatív betéti kamatláb bevezetésével kapcsolatban elmondta, hogy annak lehetőségét csak röviden tárgyalták a kamatdöntő ülésen.

A második felülvizsgálat szerint a harmadik negyedévben évesítve 3,6 százalékkal növekedett az amerikai GDP, ami felülmúlja a 3,1 százalékos várakozást. Az amerikai friss munkanélküli segélykérelmek száma 298 ezer főre csökkent, miközben azt várták, hogy az 320 ezer főre emelkedhet. Az októberi adatot 316 ezer főről 321 ezer főre módosították.

Ma a 14:30-as amerikai munkaerőpiaci adatok álnak a befektetők figyelmének középpontjában. Egy vártnál jobb foglalkoztatottsági adat vagy munkanélküliség akár fokozhatja is a tőzsdei korrekciót, hiszen sokan ebből arra következtetnek, hogy a Fed akár már decemberben is elindíthatja a QE3 kivezetését. Mi erre a lehetőségre nem számítunk, inkább valószínűsítjük, hogy jövő év első felében, az új elnök, Janet Yallen beiktatása után kerül csak sor erre a lépésre.

A magyar ipari termelés 6 százalékkal októberben a tavalyi év azonos időszakához képest, ami némileg alulmúlja a várakozásunkat. A KSH szerint az autóipari kapacitás bővítések hajtották a növekedést, emellett azonban az állami infrastruktúrális beruházások felpörgése és az alacsony tavalyi bázis is támogatta a bővülést.