Mikor válasszuk a kockázati tőkét?

Ha megfelelő árréssel és költség-bevétel struktúrával tud működni a cég, akkor maradhat az eredményből fejlesztésre, növekedésre. Ez az esetek nagyobbik részében organikus növekedést biztosít, tehát óriási kiugrást nem tesz lehetővé. Eközben is különböző pénzügyi termékekkel tudjuk külső forrásokból a működésünket segíteni, optimalizálni, mint például lízing, faktoring, forgóeszköz finanszírozás, támogatott beruházási hitelek.

A külső források egyik típusa lehet, ami nem adósságfinanszírozás (például kölcsön, banki hitel stb.), az idegen tőke, ide tartozik a kockázati tőke is. Alapvető jellemzője, hogy rendszerint a tőke bevonásáért cserébe tulajdonrészt kell átadni
a befektetőnek (nem pedig ingatlant, jelzálogot stb).

De milyen esetekben való nekünk a kockázati tőke?(1) A cégünk nagy (éves szinten akár 30-40%-os) növekedésre lesz képes, dinamikus, nem pedig organikus növekedést lehet felmutatni, tényleg van a megcélzott piacban fantázia. (2) Komoly versenyelőnyt látunk a termékünk, szolgáltatásunk vagy az üzleti modellünk vonatkozásában, és ez egy középtávon is fenntartható. (3) Felkészültünk arra, hogy egy üzlettársat fogadunk be, több vagy kevesebb szakértelemmel, netán kapcsolatokkal.

Ez azt is jelenti, hogy megszűnik a tökéletesen önálló döntéshozatal, valamint transzparens működés szükséges. (4) A kockázati tőke ki is akar szállni, tehát értékesíteni akarja az üzletrészét – mert az alapkezelő vissza kell adja hozammal növelve a tőkét azoknak, akik biztosították ezt pénzt az alapba, tehát a saját befektetőinek. Fontos, hogy legyen erre esély, lássuk a megoldási opciókat a kiszállásra! (5) Nem olcsó forrás, legalább 20-30%-os éves hozamot szeretne realizálni a kockázati tőkebefektető. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos célokhoz botorság ilyen forrást használni: gépet venni, készletet finanszírozni, ingatlant építeni 20-30%-os hozamú forrásból nem túl jó ötlet, inkább hitelt használjunk erre!