Egy hete tette közzé a jegybank a hitelintézeti szektor előzetes eredményadatait, és a számokat értelmező közleményben egyebek között arról írt, hogy a hitelintézetek 2013. évi összesített adózás előtti eredménye elérte a 155 milliárd forintos nyereséget, szemben a 2012. évi 91 milliárd forintos veszteséggel. A Magyar Bankszövetség szerint viszont több jelentős, kedvezőtlen tétel van az elmúlt évi gazdálkodásban, amelyekre fel kell hívni a figyelmet.

A szektor piaci nyereségének kiszámításába nem célszerű például bevonni a speciális pénzügyi intézmények, az MFB, a Keler és az Exim nyereségét. Ez egyébként adózás előtt 15,7 milliárd, adózás után 12,7 milliárd forint volt tavaly. A speciális szereplők eredményét kiszűrve a kereskedelmi bankok, a fióktelepek és szövetkezeti formában működő hitelintézetek nettó nyeresége mindössze 62,3 milliárd forint volt – hívta fel a figyelmet Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára.

A tiszta képhez még tovább kell szűrni az adatokat – állítja Gyuris Dániel, a szövetség alelnöke. A leánycégek által fizetett mintegy 59,4 milliárd forintnyi osztalékot ugyancsak megalapozott levonni a végösszegből. Ez a jövedelem ugyanis nem a magyarországi bankoknál, hanem külföldön működő vagy nem banki tevékenységet végző, hazai leánycégeknél keletkezett. Az osztalékoktól is megtisztított nettó profit 2,9 milliárd forint volt a szektorban.

A bankszövetség szerint a szektor eredményét ezen kívül rendkívüli tételek is befolyásolták, a kombinált eszközökkel történt tőkerendezések szektor szinten 120 milliárd forintot tettek ki. Mindezt figyelembe véve a szakértők úgy kalkulálnak, a bankszektor osztaléktól és rendkívüli tételektől megtisztított adózott eredménye 111,8 milliárd forint veszteség volt tavaly.

A tulajdonosok profitelvárása lényegesen magasabb, mint amennyit a hitelintézeti szektor kitermelt az utóbbi években, 2008 előtt éves szinten 140-600 milliárd forint között volt a nemzetközileg elvárható nyereség, a válság hatására azonban veszteségbe fordult az eredmény. A külföldi banktulajdonosok korábban is a megtermelt nyereség jelentős részét visszaforgatták a magyarországi piacba, 2008 óta viszont a behozott tőke mennyisége 600 milliárd forinttal meghaladta a kivitt osztalékét.

Gyuris szerint a szektort sújtó extrém magas terhek miatt eleinte a nagyobb, majd fokozatosan az egyre kisebb cégek is elpártolhatnak a magyar bankoktól, emellett a szolgáltatás relatív színvonala is csökkenhet. A bankok tavaly 215 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket, 126 milliárd forintnyi bankadót, 18 milliárd forintnyi hitelintézeti járadékot fizettek be extra teherként a költségvetésbe, emellett 60-65 milliárd forintnyi vissza nem igényelhető áfa, és 77 milliárd forint munkabérre rakódó teher, 38 milliárd forintnyi társasági és 20-30 milliárd forintnyi egyéb adó is terhelte a szektort. Így a bankszektor több mint 560 milliárdos éves adóbefizetéssel, 38 ezer alkalmazottal Magyarország egyik meghatározó adófizetőjének számít.

Veszteséges az Erste
Az Erste AG pénteken tette közzé tavalyi évről szóló gyorsjelentését. A pénzügyi csoport nettó nyeresége a kisebbségi érdekeltségekre jutó eredmény levonása után 61 millió euró volt, ez töredéke a 2012-esnek, ami 483,5 millió eurót tett ki. A magyarországi leány eredménye is romlott. A gyorsjelentés szerint az itteni Erste adózás utáni vesztesége a kisebbségi részesedésekre eső eredmény levonása után 108,9 millió euró volt, egy évvel korábban még csak 55,1 millió euró volt a veszteség. A romló eredményben a gyorsjelentés szerint szerepe volt a tranzakciós illetéknek is, amely az Erste esetében tavaly 45,5 millió eurót tett ki.