Készpénzben úszik a lakosság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEz történelmi rekordnak számít csakúgy, mint a folyószámlabetétek összege, ami az év végén 2333,9 milliárd forint volt, vagyis 18 százalékot növekedett egy év alatt. Az év végén a lakosságnál lévő likvid pénzek összege már meghaladta a lekötött betétekét, utóbbiakból ugyanis mindössze 4645 milliárd forintnyi maradt a háztartásoknál.
A készpénztartalékok gyors növekedése mögött a tranzakciós illeték bevezetése állhat – állítja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A készpénzhez jutás költségeinek növekedése felértékelte a bankókat, így aki csak tehette, igyekezett minél többet felhalmozni készpénzből. Lapunk kérdésére válaszolva az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tavaly ősszel elmondta: sok nyugdíjas kérte, hogy a járadékát a jövőben ne bankszámlára utalják, hanem a postás vigye ki, és a cégeknél is érdeklődtek az alkalmazottak arról, hogyan kaphatnák meg készpénzben a fizetésüket. Vagyis a tranzakciós illeték bevezetése némiképp ellentétes hatást váltott ki a lakosságból, mint amit vártak: hiába lettek drágábbak a készpénzes tranzakciók az elektronikusoknál, a jelek szerint mégis erősödött a készpénz használata. A szakértők szerint ez a tendencia egy ideig még fennmaradhat.
A készpénz tartását támogatják az alacsony betéti kamatok, amelyeket tavaly augusztus óta már a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhel. Az új közteher bevezetése után ugyanis számos számítás látott napvilágot, amely szerint, ha valaki beteszi a bankba a bankókat, a rengeteg levonás után lehetséges, hogy a betett pénznél kevesebbet kap majd kézhez. Szintén a készpénzhasználatot erősítheti, hogy februártól minden állampolgár számára biztosítani kell a havi fizetésének, de minimum 150 ezer forintnak megfelelő összeg erejéig az ingyenes készpénzfelvételt – mondja Suppan Gergely, TakarékBank vezető elemzője.
A lekötetlen betétállomány növekedése mögött szezonális hatások is állhatnak. Suppan szerint sokan kapják meg az év végén a különböző jutalmakat és bónuszokat, emellett az őstermelők is ebben az időszakban jutottak hozzá a támogatások egy részéhez. A szakértők szerint az állomány növekedéséhez emellett a csökkenő kamatok hozzájárulhattak. A lakosság a jelenlegi betétkamatok mellett inkább ragaszkodik a likvid forrásokhoz, minthogy 1-2 százalékos kamatra lekösse őket, betéti akciókra vadászva a magas tranzakciós illeték miatt pedig már nem éri meg a bankok között utaztatni a megtakarítást.
Emellett feltehetően sokan várnak arra is, hogy előbb összegyűjtsenek a folyószámlájukon egy tekintélyesebb összeget, amit később érdemes lehet például valamilyen értékpapírba befektetni.
Rekordon a vagyon
A háztartások vagyona tavaly év végén az előzetes adatok szerint 29 947 milliárd forint volt, 5,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből levonva a lakosság tartozásait, 20901,7 milliárd forintnyi nettó pénzügyi vagyon maradt, ami 12 százalékkal több a 2012-esnél. A legnagyobb mértékben az értékpapírokban lévő megtakarítások nőttek. Az alapokban lévő vagyon 40 százalékkal nőtt, a nem részvény jellegű értékpapírok állománya csaknem 29 százalékkal gyarapodott. Ám a lekötött betétek és a hitelek mennyisége csökkent.
A legnagyobb mértékben az értékpapírokban lévő megtakarítások nőttek. Az alapokban lévő vagyon 40 százalékkal nőtt, a nem részvény jellegű értékpapírok állománya csaknem 29 százalékkal gyarapodott. Ám a lekötött betétek és a hitelek mennyisége csökkent. -->
