Nagyra nőttek a kötvényalapok

Szűk két év alatt megháromszorozódott a kötvényalapok vagyona a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint. A kötvényalapok vagyona 2012 közepe óta minden hónapban növekedett, 2012. májusában 318,5 milliárd forint volt ezekben a konstrukciókban, az idén február végén ennek már több mint a háromszorosát, 964,3 milliárd forintot kezeltek. Miközben a külföldi befektetők az idén már elkezdték kivonni a pénzt a magyarországi állampapírpiacról, ezek az alapok továbbra is kedveltek, januárban több mint 50 milliárd, februárban pedig 40 milliárd forintnyi – zömében lakossági – friss megtakarítás áramlott beléjük.

A legnagyobb kötvényalapok vagyona már százmilliárd forintos nagyságrendű. A legtöbb pénz az OTP Optimában van, 346 milliárd forintot kezelnek benne. Ez egyébként nem történelmi csúcs, 2005-ben az alap vagyona az 500 milliárd forintot is meghaladta, a válság legsötétebb pillanataiban, 2009 elején viszont még 40 milliárd forint sem volt az alapban. A második legnagyobb kötvényalap az Erste Kamatoptimum, amelyben több mint 115 milliárd forintot kezelnek, de tekintélyes vagyon gyűlt össze a Budapest I. Állampapír vagy a Raiffeinsen Kamat Prémiumban is.

A szakértők szerint az alacsony kamatkörnyezet miatt folyik sok pénz a kötvényalapokba. „Ezeknél a múltbeli hozamok még mindig attraktívabbak a jelenlegi betétkamatoknál” – magyarázza Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A Bamosz adatai szerint az elmúlt 12 hónapban a rövid kötvényalapok 5-7, a hosszúak 6-9 százalék körüli hozamot értek el, eközben a bankok általában legfeljebb 2-3 százalékos kamatot fizetnek a betétekre. A jövő persze nem biztos, hogy hasonlóan jól alakul majd. „A visszatekintő hozamot nagy valószínűséggel nem lesznek képesek az alapok produkálni” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója.

Mindennek ellenére a kötvényalapok még mindig jó befektetésnek bizonyulhatnak a szakemberek szerint. Forian Szabó szerint a kötvényalapok mellett szól a meredek hozamgörbe, az alapkezelők a hosszabb papírokkal 5-6 százalékos hozamot is elérhetnek, ha más eszközöket, devizapozíciókat is tartanak, akkor pedig akár még ennél többet is. A lakosság ugyan főleg rövid kötvényalapokat vásárol most, Forián szerint viszont a hosszú kötvényalapok magasabb hozammal kecsegtetnek, igaz, ezeknél a kockázat is magasabb, alapvetően több éves távra ajánlhatók a befektetőknek.

Hogy meddig tarthat a tőkebeáramlás a kötvényalapoknál, a szakemberek még nem tudják megmondani. „A múltban akkor kezdődött meg a kiáramlás, amikor a betétek kamata a visszatekintő hozamoknál lényegesen magasabb lett” - magyarázza Szalma Csaba. Egyelőre viszont még mindig csökkennek a hozamok, és a bankbetétek kamata sem emelkedik, mivel a bankoknak sincs szükségük igazán a forrásra. A hozamok alakulására a szakemberek szerint a Fed, az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája is hatással lehet. Utóbbi intézmény viszont szemmel láthatóan elkötelezett az alacsony kamatszint mellett, ami szintén kedvez a kötvényalapoknak.

Újabb dollárkötvény
Tegnap öt- és tízéves dollárkötvényeket bocsátott ki Magyarország a Reuters és a Bloomberg híradása szerint. Ötéves dollárkötvényből egymilliárd dollár értékben adott el az állam, tízéves kötvényből pedig 2 milliárd dollárért.

Mindkét kötvényt alacsonyabb kamattal sikerült eladni az előzetesen tervezetthez képest. Az ötéves devizakötvényt a hasonló futamidejű amerikai kincstárjegy fölött 287,5 bázispontos felárral tervezték eladni, de a kamatfelár végül 260 bázispont lett. A tízéves papírnál 312,5 bázispontos felárral terveztek, ami végül 287,5 bázispont lett. A kibocsátást az amerikai értékpapír-felügyeletnél (SEC) regisztrálták, és a BNP Paribas, a Citigroup, a Deutsche Bank és a JP Morgan kapott megbízást a megszervezésére.