Romlottak a lakossági hitelportfóliók

Az első negyedév végére 19,18 százalékosra nőtt a háztartási hiteleken belül a 90 napon túl késedelmesek aránya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A bedőlt hitelek bruttó állománya meghaladta az 1240 milliárd forintot, ami historikus rekordnak számít. Abban egyébként, hogy mintegy 2,9 százalékkal emelkedett a volumen negyedéves szinten feltehetően az árfolyamváltozások is szerepet játszottak. A forint ugyanis a svájci frankkal szemben több mint 4 százalékot gyengül az első negyedévben.
Az árfolyamváltozás az oka annak is, hogy a törlesztések ellenére a deviza lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya nőtt a negyedév során. Eközben azonban kedvező fejlemény, hogy a portfóliókon belül a késedelem nélküli állomány aránya is emelkedett, amiben szerepet játszhattak a devizahiteleseket segítő programok is, például az, hogy a 90 napon túl hátralékos adósok is beléphetnek már az árfolyamgátba.
Egyre többen vannak eközben azok is, akiken a statisztikák szerint nem sikerül segíteni. A 90 napon túl hátralékos deviza lakáshitelek aránya történelmi csúcsra, 17,73 százalékra emelkedett, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél ez az arány 29 százalék fölé emelkedett. Azok a deviza jelzáloghitelesek, akik tartósan nem teljesítővé váltak, egyre menthetetlenebbnek tűnnek. Minden nyolcadik lakás- és minden ötödik szabad felhasználású deviza jelzáloghiteles már legalább egy éves elmaradással rendelkezik. Ráadásul nagyon sokat közülük úgy váltak több mint egy éve nem fizető adóssá, hogy korábban már részt vettek valamilyen könnyítő programban.
A forint jelzáloghiteleknél sem javult a helyzet. A piaci lakáshitelek állománya növekedett ugyan, annyi új kölcsön azonban nem jött be, ami kompenzálni tudta volna a meglévő állományok bedőlését, hogy javítson a portfóliók minőségén. A 90 napon túl késedelmes piaci forint lakáshitelek 15,4 százaléka késedelmes 90 napon túl, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 31,4 százalék az arányuk.

Ez az előbbi esetben 0,7, utóbbi esetben pedig 4,7 százalékpontos növekedést jelent 2013 év végéhez viszonyítva.

A vizsgált negyedévben a vállalati hitelek értékvesztéssel való fedezettségében nem történt jelentős változás, az értékvesztés aránya az előző negyedév végi 14,8 százalékról 15 százalékosra emelkedett.

Ez az előbbi esetben 0,7, utóbbi esetben pedig 4,7 százalékpontos növekedést jelent 2013 év végéhez viszonyítva.

A vizsgált negyedévben a vállalati hitelek értékvesztéssel való fedezettségében nem történt jelentős változás, az értékvesztés aránya az előző negyedév végi 14,8 százalékról 15 százalékosra emelkedett. -->