Visszatértek a külföldiek

Nagyrészt visszatértek mostanra a külföldiek a magyar állampapírpiacra, az elmúlt napokban már ismét 4900 milliárd forint fölött volt a náluk lévő forint állampapírok állománya. Tavaly egész évben nagyjából 5 ezer milliárd forint körül stabilizálódott ez az állomány, az idén január vége felé azonban hirtelen visszaesett a volumen, nagyjából másfél hónap alatt bő 500 milliárd forintnyi külföldi befektetés tűnt el a magyar forint állampapírpiacról.

A visszarendeződés legfontosabb oka a szakemberek szerint a javuló nemzetközi hangulat. „Ismét megindult a tőkebeáramlás a feltörekvő kötvénypiacokra” – magyarázza Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. „Kedvezően hat emellett a magyar állampapírokra, hogy az Európai Unió perifériáján lévő országokban is csökkennek a hozamok” – teszi ehhez hozzá Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő befektetési igazgatója.

Kisebb mértékben erősíthették ezt a folyamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég bejelentett intézkedései is. Megfigyelhető, hogy amikor az idén februárban lejárt a 2014/C államkötvény, hirtelen megugrott a külföldiek kezében lévő MNB-kötvények mennyisége. Januárban még csak 420 milliárd forintjuk volt kéthetes kötvényben a külföldieknek, március végén már ennek csaknem a dupláját tartották. Ebből arra lehet következtetni – hogy ha csak átmeneti jelleggel is – a lejárt államkötvények egy része MNB-kötvénybe került. A jegybank viszont nemrég bejelentette: a kéthetes kötvényt augusztustól betétre cseréli, emiatt ezt az eszközt nem tudják majd megújítani a külföldiek.

Szintén a magyar állampapírpiac felé hajthatja a befektetőket, hogy egyre többen bíznak abban, hamarosan felminősíthetik az államadósságunkat. A hozamok alapján már egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a befektetők indokoltnak tartják azt az ötfokozatnyi különbséget, ami a magyar és a lengyel állampapírok besorolása között van a hitelminősítőknél. A hosszú hozamok az elmúlt hetekben sokat csökkentek, a tíz- és 15 éves referenciaráta 60-70 bázispontot süllyedt egy hónap alatt.

Az is hozzájárulhatott emellett az elmúlt két hónapban a növekedéshez, hogy egyes befektetői csoportok már most készülnek a 2014/D kötvénysorozat lejáratára, és jó előre próbálják megújítani a magyar állampapír-befektetéseiket – mondja Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Az ÁKK adatai szerint március végén 508 milliárd forint volt ebben a sorozatban, a piaci szereplők szerint ennek mintegy a fele lehetett külföldi kézben. Ez a volumen egyébként éppen tegnap egy szokatlanul nagyméretű visszavásárlási aukciónak köszönhetően 142 milliárd forinttal csökkent. Forián-Szabó szerint ez valószínűleg nem azt jelenti, hogy valaki idejekorán menekül a három hónap múlva egyébként is lejáró állampapírból, nagyobb az esély arra, hogy hosszabb kötvényeket szeretne vásárolni a pénzből. Ha ez valóban így van, az akár már a mai államkötvény-aukciók eredményén is látszódhat.

A Magyar Államkincstárnál két PMÁK-sorozatot lehet vásárolni, az egyik 2017-ben, a másik 2019-ben jár le, mindkettő hozama 4,7 százalékos, 3 százalékponttal magasabb a 2013-as átlagos inflációnál.

A Magyar Államkincstárnál két PMÁK-sorozatot lehet vásárolni, az egyik 2017-ben, a másik 2019-ben jár le, mindkettő hozama 4,7 százalékos, 3 százalékponttal magasabb a 2013-as átlagos inflációnál.-->