Meddig tart a magas növekedés és az alacsony infláció?

A beruházások húzták legnagyobb mértékben az első negyedéves gazdasági növekedést a statisztikai hivatal részletes GDP-adatai szerint. Korábbi várakozásunkkal ellentétben azonban a lakossági fogyasztás is fontos szerepet játszott a bővülésben. A bruttó állóeszköz felhalmozás 13,3 százalékos növekedése kiemelkedő, önmagában magyarázza a 3,5 százalékos gazdasági expanzió nagy részét.

Árnyalja kicsit a képet, hogy a legnagyobb mértékben az állami beruházások nőttek, ami főként EU-pénzekből megvalósuló infrastrukturális (vasút-, úthálózat-, közlekedésfejlesztés) projektek révén valósult meg. Tavaly és idén is kiemelkedő mértékben tudott a magyar állam EU-pénzeket lehívni (5,5 milliárd euró 2013-ban), ez azonban jövőre várhatóan jelentősen csökken. Ráadásul a választási év végével természetszerűen csökkenhet az állami költekezés. Ezt támasztja alá az is, hogy már az idei költségvetésben is lehet némi elcsúszás, jövőre pedig várhatóan még jobban meg kell húzni a nadrágszíjat.

A fogyasztás növekedéséhez az alacsony bázis mellett a rendkívül alacsony infláció is hozzájárult. Számos család összkiadása megegyezik a rendelkezésre álló jövedelmével, így a tavaly elindult reálbér emelkedés segíti a fogyasztást. Az infláció idén még alacsony maradhat, jövő év végére azonban ismét 3 százalék közelébe emelkedhet. Az árindexből kikerül ugyanis az összes hatósági energiaár-csökkentés és a tavalyi kedvező agrárév nyomán kialakult csökkenő élelmiszerár hatás. Ezen kívül az importált infláció is nőhet, hiszen egyrészt az EKB radikális lépésekkel igyekszik növelni az euróövezeti fogyasztói árakat, másrészt a forint idei átlagos 3,5 százalékos gyengülése is növeli a hazai árszintet.

Ettől függetlenül fennmaradhat a lassú növekedés a lakossági fogyasztásban, de nem lesz olyan mértékben, mint amit a 1996-2006 közötti időszakban láttunk. Ekkor ugyanis a hitelezés felfutása is nagyban hozzájárult ehhez a folyamathoz. Most azonban évekig nem számíthatunk jelentősebb hitelezés bővüléssel, a bankrendszert sújtó problémák (kedvezőtlen gazdaságpolitikai környezet, magas nemfizetések) miatt. n Gabler Gergely, Erste Bank