Alkotmánybíróság: nincs alapvető baj a takarékok integrációjával

JOGVITA A szövetkezeti hitelintézetek integrációja két ponton alkotmányellenes, összességében azonban megfelel az alaptörvénynek – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap közzétett határozatában. Az Alkotmánybírósághoz fordult a Demján Sándor vezette Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), 135 szövetkezeti tag, három szövetkezeti hitelintézet, és egy közös indítványban több bank is. Azt kifogásolták, hogy a törvény sérti az alaptörvényben rögzített tulajdonhoz való jogot, mert az integráció központi állami bankjává tett Takarékbank részvényeseit megfosztották korábbi jogaiktól, és a Takarékbankot tulajdonképpen államosították. A panaszosok azzal érveltek, hogy az állam úgy olvasztotta egybe a pénzintézeteket, hogy felszámolta az abba kényszerített takarékszövetkezetek jogi, gazdálkodási és működési önállóságát, kiüresítette vagy jelentősen korlátozta a részvényesek jogait.

Az Ab alaptörvény-ellenesség miatt 2014. december 31-ei hatállyal megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni. Az Ab megsemmisítette a törvénynek az integrációban részt vevő Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizáló rendelkezését is.

Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet – 2014. július 1-jétől a Takarékbank – által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós követelmények teljesítéséhez szükségesek.