Az amerikai Federal Reserve ülésére figyel a héten világ

Meglepte az MNB az elmúlt kedden a piacokat az előzetes konszenzusnál kétszer nagyobb, 20 bázispontos kamatcsökkentésével. Még nagyobb meglepetés volt annak a bejelentése, hogy az így kialakult 2,1 százalékos szinten be is fejeződik a közel két éve tartó monetáris enyhítési ciklus. A Monetáris Tanács állásfoglalása szerint a jegybanki alapkamat elért arra a szintre, ami biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. A jegybanki iránymutatásból az is kiderült, hogy az alacsony kamatszintet amíg lehet, tartani szeretnék. A reálgazdaság támogatásának szándéka mellett erre ösztönözheti a jegybankot, hogy a növekedési hitelprogram, illetve a bankok számára biztosított kamatcsere ügyletek növelnék a veszteségeit kamatemelés esetén. Bonyolítja a helyzetet a Fed kamatemelések jövő évre várt elindulása, illetve a globális tőkepiaci hangulat esetleges romlása. A hazai fundamentumokat illetően pedig az infláció jövő évre várt emelkedése mutathat a monetáris szigorítás irányába. Ha azonban mégsem szigorít időben az MNB, akár egy jelentősebb forintleértékelődés is bekövetkezhet. A nagy kérdés tehát az, hogy milyen mértékben és mikor emel kamatot a Fed, és ennek lesz-e tartósabb hangulatrontó hatása a pénzügyi piacokon.

A Fed várható kamatpolitikájáról pedig akár már ezen a héten is derülhetnek ki új információk, tehát Amerikára mindenképpen érdemes lesz figyelni. A kedd-szerdai Fed ülés várhatóan az eszközvásárlások további 10 milliárd dolláros csökkentéséről dönt majd, illetve kérdés, hogy tesznek-e bármilyen célzást a döntéshozók a kamatemelések kezdetének időpontjára. A jelenlegi konszenzus a jövő év második felére várja a szigorítási ciklus indulását, de ha jól alakulnak a reálgazdaság mutatói, akár korábbi lépések is jöhetnek. A tengerentúli gazdaság állapotának megítéléséhez pedig a szerdai második negyedéves GDP gyorsbecslés és a pénteken esedékes júliusi átfogó munkapiaci adatok nyújthatnak támpontot.