Váratlan fordulat: Magyarország eladósodása kapott egy csavart, a Tisza-kormány teljesen eltér az eredeti tervektől – túl nagy kockázatot vállalnak?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNagyon sok minden tisztázatlan a magyar költségvetést illetően a választást és a kormányváltást követően, de formálódnak a körvonalak. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) új vezérigazgatója, Tardos Gergely számára nem volt türelmi idő, gyorsan pörögnek az események. Alig két hete nevezték ki, és már közzétett egy összefoglalást az előző kormány idején készült magyar finanszírozási terv teljesüléséről, majd napokra rá, hétfőn devizakötvénykibocsátásba kezdett. Az utóbbi azonban akár ki is szaladhat a terv keretei közül, s ha igen, kérdés: a stratégia változik, vagy az új helyzethez illő egyszeri kiigazításról van szó.
Annyi bizonyos, a magyar költségvetés a tervezetthez képest óriási átalakuláson megy keresztül. Mindennapi életünket ez százféleképpen érintheti, nem csoda, hogy hatalmas kíváncsiság és híréhség övezi a folyamatot. Kérdés az is, érinti-e az átalakulás Magyarország finanszírozását is, amit az ÁKK vezényel.
A 2+1 hatalmas változás:
- Kármán András, az új kormány pénzügyminisztere pótköltségvetést készít elő, amely a hírek szerint előrehaladott állapotban van.
- A következő hetekben eurómilliárdokat kell visszaszereznie a kormánynak a Brüsszelben visszatartott magyar pénzekből (vagy ha nem, ezek végleg elvesznek az augusztus 31-ei határidőt követően).
- A +1, amiről nincs még információnk: ha a költségvetés hiányának a mérete is változik, akkor bizonyosan új útra kell lépnie az ÁKK-nak is.
Ami hétfőn a Bloomberg jelentéséből kiderült – két új eurókötvényt bocsát ki Magyarország –, lehet hogy azt jelenti: máris az új úttra léptünk. Miért?
Számoljunk. Ami eddig már történt idén:
- Magyarország januárban 3 milliárd euró értékben adott el eurókötvényeket,
- márciusban pedig egy meglévő kötvényre rábocsátva további 1,2 milliárd dollárt vett fel (körülbelül további egymilliárd eurót.
- Most jön még egy kibocsátás, amiről már tudni, hogy majdnem 10 milliárd euró értékű jegyzés érkezett rá, és Guillaume Tresca, a Generali Asset Management globális feltörekvő piaci stratégája szerint – a Bloomberg idézi – még egy dollárkötvénykibocsátás várható az idén.
A jelentés szerint az eurókötvény-kibocsátás "benchmark" méretű, aligha elégítik ki az összes jelentkezőt, a ténylegesen piacra kerülő összeg 3 milliárd euró körüli lehet.
A napokkal ezelőtt közzétett összesítésben a 2026-os finanszírozási terv teljesüléséről az szerepel, hogy a nemzetközi kötvénykibocsátási terv 59,2 százalékban teljesült (bruttó értelemben, tehát az idei kötvénylejáratok ebben az értelemben nem érdekesek).
Magyarország eladósodása új útra kerül?
Ha mindez így van, a terv szerinti 100 százalékos teljesüléshez még kereken 2,7 milliárd euró forrásbevonás kellene. A mostani kibocsátásról közölt 3 milliárd euró ezen már túl van, és még inkább meghaladná ezt az összeg, ha valóban jön még egy dollárkötvény is.
Ez felveti a kérdést: az új kormány gondolkodásában nagyobb súllyal szerepel a devizában történő eladósodás, mint elődjében?
Az eddigi teljesülés alapján az államadósságon belül 28,3 százalék körül van a deviza aránya a forinthoz képest. Ez bőven belül van a 27-33 százalékban meghatározott célsávon. De vajon meg kívánja őrizni ezt a célt Kármán András pénzügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök, netán magasabb arányú devizaeladósodottság felé mozdulnának át vállalt útjukon az euróövezeti csatlakozás felé, vállalva a nagyobb árfolyamkockázatot?
Megkérdeztük az ÁKK-t, mikor esedékes, hogy felülvizsgálják az eredeti 2026-os finanszírozási tervet, amely nem csak a fenti deviza oldali számolgatás miatt ingott meg: röpködnek a spekulációk a költségvetési hiány idén várható mértékéről. Ha választ kapunk, közöljük – mindenesetre az a logikus, hogy akkor készülhet új terv, ha kiderül, mekkora várt hiányt kell lefedni az állampapírok kibocsátásával.
A kormányfő több alkalommal is kifejezte, hogy nem kíván megszorításokat alkalmazni.
Mivel a Tisza Párt folyamatosan azt kommunikálja, hogy a költségvetést szörnyű állapotban vette át – amit elődje tagad –, ebből az következne, hogy nagyobb lesz a költségvetés hiánya. De persze költségvetést kiigazítani úgy is lehet, ha mondjuk a gazdaság és/vagy az infláció felpörgése növeli a bevételeket. A pótköltségvetés részleteit mindenütt izgatottan várják, nem csak az ÁKK-nál.
Lehet szó egyszeri kitérőről is: az EU-pénzek térítenek le a pályáról
Ha a devizaeladósodás növekedne is az idén, egyáltalán nem biztos, hogy stratégiaváltásról van szó.
Lehet ugyanis azt is feltételezni, hogy a most zajló eurókötvénykibocsátásból származó pénzre egy egyedi okból van szükség. Ha ugyanis a kormány, amibnt ígéri, a nyáron eurómilliárdokat szerez vissza a Magyarországnak járó, de Brüsszelben visszatartott EU-pénzekből, akkor ezekhez vélhetően saját pénzt is hozzá kell tennie.
Vitézy Dávid bejelentést tett az uniós pénzekről a parlamentben: pénteken végleges döntést hoznak a tagállamok Magyarországról – „Lezártuk a tárgyalást az Európai Bizottsággal”
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint lezárultak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, így pénteken az uniós pénzügyminiszterek tanácsa végleges döntést hozhat a magyar helyreállítási tervről. A miniszter a parlamentben azt mondta: minden jel arra utal, hogy pozitív döntés születik, amely után kijelenthető lesz, hogy Magyarország hazahozta az uniós forrásokat. Felszólalásában az előző kormány uniós forráskezelését is élesen bírálta, miközben az ellenzéki pártok és a kormánypártok is vitába szálltak az EU-s pénzek, Ukrajna és a szuverenitás kérdésében.
