Itt az ítélet, elbukta a takarék az első devizahiteles pert
Megvan az ítélet az első devizahiteles perben, elutasították a pénzintézet keresetét - írta az origo. A takarék vesztett, és több mint 400 ezer forintot kell kifizetnie. Az indoklás szerint a törvény előírja a bíróságnak, hogy az általános szerződési feltételeket vizsgálja a per során. A takarék képviselője ezzel szemben az egyedi szerződési feltételeket ismertette. A bíróságnak emiatt módjában sem állt a szerződések tisztességességének vizsgálatát lefolytatni. Az ítélet nem jogerős.
Az első per a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezeté volt. A szövetkezet a perben elsődlegesen azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, ellentétes többek között a jogállamiság és a tisztességes eljárás elvével.
A felperes - miután erre a kérelmére nem reagált a bíróság - elkezdte sorolni azokat a bizonyítékokat, amelyek álláspontja szerint azt támasztják alá, hogy a takarékszövetkezetnél kötött összesen kevesebb mint száz, 2007 szeptember elsejétől kötött devizahiteles szerződés egyoldalú módosítása tisztességes volt, mert megfelelt a Kúria által megállapított és a törvényben rögzített feltételeknek.
Hozzátette: a szerződések megkötésük időpontjában megfeleltek az akkor hatályos jogszabályi, banki szakmai rendelkezéseknek is, továbbá az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem jelzett semmiféle szabálytalanságot.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a felperessel ellentétben azt kérte a bíróságtól, hogy ne függessze fel az eljárást és ne forduljon az Ab-hoz, mert álláspontja szerint a jogszabály összhangban áll az alaptörvénnyel. Kiemelte: a törvényben meghatározott elveknek nem felelnek meg a takarékszövetkezet által alkalmazott szerződések.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához csütörtökig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntése érdekében a magyar állam ellen, a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasított - közölte a törvényszék.
Az elutasított keresetlevelek egy része azért volt hiányos, mert a melléklethez tartozó kivonat nem jelölte meg azt az időszakot, amely alatt az alkalmazott, perben kifogásolt, általános szerződési feltételek érvényben voltak. A közlés szerint a keresetlevelek hiányossága másrészt abból fakadt, hogy a pénzügyi intézmények nem jelölték meg, illetve nem csatolták azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztották volna az általuk alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességes voltát. Ezek a tények és bizonyítékok szükségesek ugyanis ahhoz, hogy megalapozzák a kereseti kérelmükben foglaltakat - írta a törvényszék.
