Nem kell már az állampapír
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovább nőtt augusztusban a háztartások értékpapír-állománya. A lakosságnál a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a hónap végén 6910,9 milliárd forintnyi értékpapír volt, ami újabb történelmi rekord. A nyolcadik hónapban is nettó értékpapír-vásárló volt a lakosság, csaknem 38 milliárd forintnyi friss pénzt fektetett be itt. Ezzel eggyütt az idén már megközelíti a 675 milliárd forintot az értékpapírokban elhelyezett új megtakarítások volumene.
Az állampapíroktól azonban elfordultak a kisbefektetők. A lakosság 29 hónapon át zsinórban több állampapírt vásárolt, mint amennyit eladott, az idén júliusban viszont megfordult a trend. A kisbefektetők a jegybank adatai szerint a hetedik és a nyolcadik hónapban sem újították meg teljes mértékben a lejáró állampapírjaikat, összesen 58 milliárd forintnyi értékpapírt adtak el két hónap alatt. Ezzel a háztartásoknál lévő állampapírok mennyisége 2248,2 milliárd forintra csökkent.
A jegybank adatai és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) statisztikái között van némi ellentmondás. Az ÁKK-nál ugyanis rendületlenül növekszik az állomány, júliusban 80 milliárd, augusztusban 11,5 milliárd forintos emelkedést mért a kifejezetten lakossági állampapírok volumenében.
A központ a lakossági állampapírok közé sorolja a Kamatozó Kincstárjegyet (KKJ), a Féléves Kincstárjegyet (FKJ), az inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Államkötvényt (PMÁK), az egyéves diszkontkincstárjegyek kamatához igazodó Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), a postán kapható különböző Kincstári Takarékjegyeket (KTJ) és a Babakötvényt, amelyek vásárlói köréből az intézményeket próbálják kizárni. A kisbefektetők emellett korlátozás nélkül hozzájuthatnak az intézményeknek szánt állampapírokhoz, a diszkontkincstárjegyekhez (dkj) és a fix kamatozású államkötvényekhez is.
Az egy évesnél rövidebb lejáratú állampapíroknál még nagyjából összhangban áll a két adatsor, az MNB és az ÁKK hasonló nagyságrendű csökkenést mért a nyári hónapokban. A hosszú lejáratú állampapíroknál, a PMÁK-nál és a BMÁK-nál viszont jelentős eltérések lehetnek. Az ÁKK ezekből a hosszabb lakossági állampapírokból júliusban csaknem 145 milliárd, augusztusban 33 milliárd forintnyi nettó értékesítést mért.
Az MNB szerint viszont a háztartások értékpapírszámláin ebből júliusban csak 40,5 milliárd, augusztusban pedig 8,2 milliárd forintnyi jelent meg. A hozzávetőlegesen 140 milliárd forintnyi különbség oka az lehet, hogy a lakosságnak szánt magas kamatozású állampapírokhoz intézmények, bizonyos cégek, és külföldi magánszemélyek is hozzáférhettek. Az államadósság-kezelő utalt egyébként arra, hogy szándékával ellentétben intézmények is vásároltak BMÁK-ból és PMÁK-ból, ezért a régi sorozatokat lezárta, az azonos feltételekkel indított új sorozatok forgalmazásából pedig megpróbálták kizárni a nagybefektetőket.
A háztartások állampapírokkal kapcsolatos attitűdje azután változott meg, hogy az ÁKK júniusban 3 százalék alá csökkentette a kedvencük, az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegy kamatát. A KKJ jelenleg 2,5 százalékos bónusz fizet egy évre, ez is nagyjából 90 bázisponttal magasabb a hasonló futamidejű dkj kamatánál. Jelenleg a PMÁK kamata a legmagasabb, a mostani kamatperiódusban 4,7 százalékos, ez azonban hamarosan csökkenhet, mivel az idén nincs igazán infláció.
Az állampapírokkal ellentétben a befektetési alapokat továbbra is kedvelik a háztartások. Augusztusban csaknem 65 milliárd forintnyi friss pénztért vásároltak befektetési jegyeket, ezzel az állományuk 3745 milliárd forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a lakosság pénzügyi eszközeinek több mint tíz százaléka már alapokban van, és a befektetési jegyek állománya egyre jobban megközelíti a lekötött bankbetétekét. Érdekesség, hogy miközben a közvetlen állampapír-befektetések már nem vonzzák annyira a kisbefektetőket, a befektetési alapokon keresztül továbbra is lelkesen finanszírozzák az államot. Augusztusban a háztartások értékpapírszámláin a kötvényalapok állománya leelőzte a pénzpiaci alapokét. A hónap végén a kisbefektetők már 876,6 milliárd forintot tartottak hazai kötvényalapokban, ami történelmi rekordnak számít.
Eltűntek az MNB-kötvények
Augusztustól kéthetes betétre cserélte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kötvényeit, így ezek állománya lenullázódott. Az adatok szerint a kéthetes jegybanki kötvény döntő része az átállás idején a bankoknál volt, a pénzintézetek pedig könnyen betétre válthatták ezeket az értékpapírokat. A külföldi befektetők jegybanki kötvényállománya februárban volt a csúcson, meghaladta a 800 milliárd forintot.A jegybank április végén jelentette be a kötvények megszüntetését, de a külföldiek már március óta minden hónapban adtak el az értékpapírokból. Augusztusban még csaknem 275 milliárd forintnyi MNB-kötvénytől kellett megszabadulniuk, ebből a pénzből azonban a jegybanki adatok szerint nem vásároltak magyar állampapírokat. A külföldiek júliusban és augusztusban is nettó eladók voltak az állampapírpiacon, de még így is náluk volt a 22800 milliárd forintnyi állomány több mint fele.
A jegybank április végén jelentette be a kötvények megszüntetését, de a külföldiek már március óta minden hónapban adtak el az értékpapírokból. Augusztusban még csaknem 275 milliárd forintnyi MNB-kötvénytől kellett megszabadulniuk, ebből a pénzből azonban a jegybanki adatok szerint nem vásároltak magyar állampapírokat. A külföldiek júliusban és augusztusban is nettó eladók voltak az állampapírpiacon, de még így is náluk volt a 22800 milliárd forintnyi állomány több mint fele. -->
