A napi kétmillió barrelre taksált túlkínálat nem zavarja a Kőolajexportáló Országok Szervezetét (OPEC), amely a bécsi miniszteri értekezletén úgy döntött: nem változtat a kitermelési kvótán. Ennek nyomán az olaj ára újabb négyéves mélypontra ereszkedett. Az északi-tengeri Brent hordónkénti ára 75 dollár alá, az amerikai WTI pedig 71 dollár alá zuhant, 2010 óta először. Ez fajtánként négy-négy dolláros zuhanást tükröz néhány óra leforgása alatt.
A találkozóról kiadott közlemény arra utal, hogy a tizenkét tagország – a külső termelő Oroszországgal és Mexikóval folytatott egyeztetések után, valamint Venezuela és Irán kitermelés-csökkentései igényei ellenére – meghajolt a szaúdi álláspont előtt, és a piacra bízza a megoldást. Olyan stabil árat szeretne az OPEC, amely megfelel a tagállamok bevételi és fejlesztési igényeinek, de nem töri meg a világgazdaság növekedését sem, amely lassú iramúnak ígérkezik. Idén 3,2, jövőre 3,6 százalékos ütemet jelez előre az exportálók társasága. Ez a vérszegény fellendülés élénkíti ugyan az olajkeresletet, de az OPEC-en kívüli termelők napi 1,36 millió hordónyi többlete ezt ellensúlyozza. Ráadásul az OECD-térségben, vagyis a fejlett ipari államokban az olajkészletek meghaladják az ötéves átlagot.
Elemzők abból a feltevésből indultak ki, hogy ilyen körülmények között az OPEC meg akarja őrizni a nagyjából negyven százalékra tehető világpiaci részesedését, s ezért nem nyúl a kitermelési plafonhoz. A szakértői véleményekben ellenvetésként elhangzott persze az is, hogy a kitermelés csökkentését elég nehéz volna nemzeti kvótákra lebontani, és ellenőrizni, hogy a tagországok betartják-e a megállapodást. A vonatkozó kérdésre mindenesetre azt válaszolta Szalem El-Badri, az OPEC főtitkára, hogy a tagországok átlagos kitermelése nem tért el érdemben a napi harmincmillió hordós céltól, kivéve a 2012-es esztendőt. Ám a múlt hónapban a kitermelés csaknem napi egymillió hordóval átlépte ezt a felső határt. A főtitkár hozzátette: a szervezet kivár, megnézi, hogyan reagál a piac. Árcél nincs, pánik sincs, s emlékeztette a hallgatóságát, hogy látott ő már 15 dolláros hordónkénti árat is.
Arra a felvetésre, hogy egyes miniszterek korábban százdolláros tisztességes árat emlegettek, azt felelte, hogy országonként eltérő költségvetési kalkulációkat alkalmaznak. S valóban, akadhat olyan tagállam, amely százdolláros hordónkénti olajbevételre számít, de olyan is, amely csak ötvendollárosra.
Palaalkony vagy orosz álom?
Az orosz Lukoil elnökhelyettese és igazgatósági tagja, Leonyid Fedun azt mondta Londonban a Bloombergnek, hogy e döntés nyomán bealkonyul az amerikai palaolaj-kitermelésnek, mert ezen az áron ez a tevékenység már nem nyereséges. Amerikai szakértők szerint azonban hatvan és hetven dollár között még megéri, vagyis a forradalom folytatódik. De a Nemzetközi Energiaügynökség is attól tart, hogy jövőre tíz százalékkal csökkenhetnek az amerikai iparági beruházások. Az Egyesült Államok teljes olajtermelése már meghaladta Szaúd-Arábiáét és Oroszországét, s az OPEC-től származó importja is drámai mértékben visszaesett, ami felforgatta a piacot és új geopolitikai erőviszonyokat teremtett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.