Visszaáll a régi kamatszint
Visszaáll az eredeti kamatszint a devizahitelek forintosítása után az Országgyűlés elé tegnap beterjesztett törvényjavaslat szerint. A törlesztést már 2015. januártól a múlt héten ismertetett árfolyamokon kell számolni, vagyis a frankhitelesek 256,47, az euróhitelesek 308,97, a jenhitelesek pedig 2,163 forintos árfolyamon alapján fizetik jövőre az első havi részletet. Az elszámolás és a forintosítás napja visszamenőlegesen február 1-je lesz, a teljes procedúra hónapokkal később fejeződhet be. Az elszámolásokról és az új forinthitel részleteiről március-április környékén tudják majd értesíteni a bankok az adósokat.
Az ügyfeleknek 30 napjuk lesz arra, hogy nyilatkozzanak arról, ha ragaszkodnak a devizahitelükhöz, a bankok további 30 napot kapnak az elbírálásra. A legegyszerűbben akkor maradhat valaki devizahiteles, ha a várható törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelmet tud igazolni. Ha csak forintjövedelme van, akkor a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) alapján jogosultnak kell lennie devizahitel felvételére: ez svájci frank hitelek esetében azt jelenti, hogy a törlesztőrészlet 400 ezer forint alatti jövedelemnél nem haladhatja meg a havi kereset 10, annál magasabb jövedelemnél pedig a 15 százalékát. Nem muszáj vállalnia a forintosítást annak sem, akinek 2015 végéig lejár a hitelszerződése, és annak sem, akinél a forintosítás után magasabb lesz a hitelkamata, mint eredetileg volt.
A forintosított hitelek új kamatát a bankoknak úgy kell majd megállapítaniuk, hogy az induló kamat és a 2014. július 19-én érvényes ügyleti kamat közül a kedvezőbbet kell figyelembe venniük, és efölé nem mehetnek. Az átváltott hitelek kamatát utána a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (bubor) kell igazítani, amelynek a mértéke jelenleg 2,1 százalékos. A lakáshiteleknél a buborhoz képest 2-5,5, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 2-7 százalék között lehet a felár. Ha kezelési költség is van a szerződésben, azt a felárból le kell vonni. Mivel a svájci frank hitelek felvételkori kamata is változott az elmúlt években, a legalacsonyabb kamatokat várhatóan azok kapják majd, akik 2007 közepéig vettek fel ilyet; akik 2008-2009-ben adósodtak el, azok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján magasabb kamatokkal találkozhatnak majd.
Az új forinthitelek kamatfelárát három-, négy- vagy ötévente változtathatják a bankok. Ha a hátralévő futamidő hosszabb, mint 16 év, akkor ötéves kamatperiódust határozhat meg a bank, 9 és 16 év között négy, 9 évnél rövidebb futamidőnél három évre kell fixálni a felárat. Maguk a kamatok viszont háromhavonta módosulhatnak a buborral együtt, vagyis egy jegybanki kamatemelés, illetve -csökkentés hatni fog a hitelek törlesztőrészleteire.
Az új törvény igyekszik versenyt teremteni a bankok között a forintosítás után. Az adósok 60 napon belül ingyenesen felmondhatják a szerződésüket a bankjuknál, ezt követően 90 napjuk lesz arra, hogy kifizessék a hitelt. Ezt másik banktól származó kölcsönből is megtehetik, és az új banknak ilyenkor nem kell mérlegelnie sem a hitelfedezeti arányt, sem az adós jövedelmi helyzetét. Az érintett devizahitelesek körülbelül 60 százalékának a tartozása meghaladja a fedezetként bevont ingatlanok értékének 80 százalékát, emiatt jelenleg nem tudnának bankot váltani, és az igazolt jövedelmük is sok esetben alacsony lehet.
