Élénkül a vállalati hitelezés

Élénkül a vállalati hitelezés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A harmadik negyedévben 1,5 százalékkal bővült a hitelállomány, és ez a tendencia később is folytatódott, októberben a kihelyezett vállalati hitelek volumene 53 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseké. A tizedik hónap végén 6715,5 milliárd forint volt a vállalati hitelállomány. A cégek továbbra sem jutnak könnyen kölcsönhöz. Hitelezési folyamatok legfrissebb kiadványa szerint a 2008 végén és 2009 elején felállított szigorú kritériumokon érdemben nem lazítottak még a pénzintézetek.

A hitelezés növekedéséhez hozzájárult a Növekedési Hitelprogram (NHP) is, amelynek második fázisában folyósított hitelek volumene a múlt hét közepére megközelítette az 500 milliárd forintot. Ebben a hónapban valamivel szerényebben alakulnak a program eredményei, mint szeptemberben és októberben, aminek az is lehet az oka, hogy nemrég egy évvel meghosszabbították, így elmaradhat az év végére várt hajrá.

A vállalati hitelek kamatai már nem lógnak ki a régió átlagából, hasonló szinten vannak, mint Szlovéniában és Lengyelországban. Októberben az egy éven túli kamatfixálású hitelek (az NHP-s hitelek ilyenek) átlagkamata 2,34 százalékos volt, de a rövidebb kamatperiódusúaké is csökkent 61 bázisponttal 3,52 százalékosra. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a hosszú lejáratú hitelek iránt egyre nagyobb az érdeklődés, de a rövid lejáratú kölcsönökre is nőtt a kereslet.

A lakosság már öt éve folyamatosan nettó törlesztőnek számít, bár az új kölcsönök volumenében látható némi élénkülés. Októberben csaknem harminc milliárd forinttal fizettek vissza több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek, ennek és az árfolyamváltozásoknak az eredményeként a hitelállományuk 2008 augusztusa óta nem látott szintre, 6713,5 milliárd forintra esett vissza.

A lakáshitelek piaca stabilizálódott, május óta minden hónapban húsz milliárd forint fölötti összegre kötnek szerződést a hitelintézetek, és a havonta folyósított kölcsönök volumene is ezen a szinten van. A forint lakáshitelek kamata októberben is tovább mérséklődött, átlagosan 5,92 százalékos volt 6,65 százalékos hitelköltség-mutató mellett.

A fogyasztási hitelek kamata hónapok óta hasonló szinten áll, októberben 15,72 százalékos volt, a folyószámlahiteleké is 24 és 25 százalék között van már április óta, októberben átlagosan 24,76 százalékos volt. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a lakáshiteleknél szigorítást terveznek a bankok a következő félévben, a fogyasztási hitelek feltételei enyhültek az elmúlt hónapokban, és továbbra sem várható szigorítás. A lakossági hitelkereslet a jövőben is növekedhet a bankok szerint. A januárban életbe lépő, a törlesztőteher és a hitelösszeg maximalizálására vonatkozó szabályok elméletileg mérsékelhetnék ugyan a keresletet, de a jegybank szerint a szigorítás csak azt az ügyfélkört érinti, amelyik már eddig is hitelképtelen volt.

Októberben nőtt a háztartási betétek állománya, csaknem kilencven milliárd forintnyi friss pénzt helyeztek el a számlákon, így 6683 milliárd forintra nőtt a megtakarításuk.

A lekötött betétek mennyisége tovább csökkent, már alig éri el a négyezer milliárd forintot, ami kilencéves mélypontot jelent. Ennek oka az alacsony kamatszint lehet, a tizedik hónapban már csak 1,51 százalékos kamatot fizettek a pénzintézetek a lekötött betétek után.