Jelzáloglevelet a hitelek mögé

Szigorítaná a bankok jelzáloghiteleinek finanszírozását a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Portfólió internetes portál információi szerint, amelyeket a jegybank lapunknak nem cáfolt, jövő év nyarától a jelzáloghitelek mögé legalább 30 százaléknyi jelzáloglevének vagy más jelzálog fedezetű értékpapírnak kell állnia forrásként. A szabály nem csak az új, de a meglévő jelzáloghitelekre is vonatkozna, ezek állománya tavaly a harmadik negyedév végén a jegybank adatai szerint meghaladta az 5400 milliárd forintot. A bankok elszámoltatása után ez az állomány nagyjából 700 milliárd forinttal csökkenni fog, így is maradhat körülbelül 4700 milliárd forintnyi jelzáloghitel.

Az e mögé szükséges körülbelül 1400 milliárd forintnyi értékpapír kibocsátása elvileg nem okozhat gondot a szektornak, a jegybank adatai szerint tavaly novemberben körülbelül 1200 milliárd forint volt a jelzáloglevél-állomány, de korábban, amikor jobban pörgött a jelzáloghitelezés, 2 ezer milliárd forintnál is több ilyen értékpapír volt a piacon. Az elmúlt években viszont csökkent az igény a jelzáloglevélre, ennek egyik oka a jelzáloghitelezés visszaesése volt, a másik az lehetett, hogy az ezekkel történő finanszírozás relatíve drága lehet. A Budapesti Értéktőzsdére tavaly bevezetett jelzáloglevelek kibocsátáskori éves kamata például 6,5-8 százalék között volt.

A magyar piacon jelenleg három jelzálogbank működik: az FHB, az OTP és az UniCredit. A jelzáloglevél-kibocsátások terén az OTP piacvezetőnek számít, 2014 végén névértéken számolva 786,6 milliárd forintnyi jelzáloglevele volt forgalomban.

Az FHB-nak ugyanekkora 199,5 milliárd, az UniCreditnek 43,3 milliárd forint volt az állománya. A meglévő jelzálogbankok saját csoportjukon kívüli bankoknak is nyújthatnak refinanszírozást, ez főleg az FHB-ra volt eddig jellemző. A jelzálogbanknak tavaly szeptember végén 120 milliárd forintnyi refinanszírozott hitele volt, és lapunknak úgy nyilatkoztak: ha van erre igény, szívesen nyújtanak refinanszírozást bárkinek. A kereskedelmi bankok – ha meg akarnak felelni az elvárásoknak –, vagy a jelenleginél nagyobb mértékben veszik igénybe ezeket a forrásokat, vagy pedig saját jelzálogbankot kell alapítsanak. Ehhez legalább 3 milliárd forintnyi alaptőkére van szükségük.

A Portfólió úgy kalkulál, mivel a kereskedelmi bankok portfóliójában általában csekély a jelzáloglevél-forrással finanszírozott jelzáloghitel, körülbelül ezer milliárd forintnyi jelzáloglevél-kibocsátására lehet szükség az elképzelés megvalósításához. Ez megdrágíthatja a hitelezést, a jelzáloglevelek kamata ugyanis jelenleg jóval magasabb a bankbetétekénél, potenciálisan 2-3,5 százalékos kamattal lehetne őket kibocsátani. Cserébe viszont éveken át garantálnák a fix kamatú forrást a hitelek mögé szemben a jelenleg alacsony, hosszú távon viszont bizonytalanul változó kamatozású bankbetétekkel.