Athén kerülő utakat keres

Athén 1,3 milliárd euró értékben adott el tegnap kincstárjegyeket. A dél-európai országnak jelenleg ez az egyetlen számottevő bevételi forrása, így az sem meglepő, hogy Athén túl van azon a 15 milliárd eurós kibocsátási limiten, amelyet a hitelprogram keretében hagytak jóvá a számára.

A rossz hír: az aukción a három hónapos lejáratú papírok 2,7 százalékos hozammal keltek el, ami húsz bázispontos növekedés az előző, februári kibocsátáshoz képest. Jó hír viszont, hogy a befolyt összegnek hála elhárul a fizetésképtelenség veszélye, az országnak ugyanis jövő péntekig 1,2 milliárd eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak.

A pillanatnyi stabilitás azonban aligha tart ki, nem véletlen, hogy a Sziriza vezette kormány már azt tervezi, pénzt csoportosít át társadalombiztosítási és más állami alapokból. A Financial Times szerint akár több százmillió eurót is rekvirálnának például az egészségügyből annak érdekében, hogy ebben a hónapban finanszírozni tudják a nyugdíjakat, illetve a közszférában dolgozók fizetéseit.

A fizetési ütemezés szerint április kedvezőbb lehet Athén számára, ám ez is csak pillanatnyi fellélegzés, hiszen a nyáron több mint 3 milliárd eurót kell majd törlesztenie. Ezért is fontos, hogy célba érjen a 240 milliárd eurós mentőhitel utolsó, 7,2 milliárdos részlete, amit újabb reformok elindításához köt az EU. Erről tegnap kezdődött meg a tárgyalás az EU-ból, az IMF-ből és az Európai Központi Bankból álló hitelezői hármas – korábbi nevén trojka – és az Alekszisz Ciprasz vezette kabinet között. Ugyan Ciprasz és pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz többször hangsúlyozták: nem hajlandóak többször tárgyalóasztalhoz ülni a trojkával, úgy tűnik azonban, a felállásban csak egy dolog változott: a tárgyalásokat nem Athénban, hanem Brüsszelben folytatják.