2008-ban kirobbant válság hatására a lakásárak jelentősen estek 2014-ig, miközben a bérleti díjak emelkedtek, ami kedvező helyzetbe hozta a kiadási célú lakásvásárlókat. A lecsökkenésével párhuzamosan a befektetők nagy számban kerestek pénzük kamatoztatására alternatív lehetőségeket. A tavalyi évtől kezdődően sokan ismét felfedezték maguknak a lakáspiacot, és ma is nagyon jelentős a lakásvásárlók körében a befektetők aránya.
Az élénkülés irányába hatott, hogy a lakásárak növekedésnek indultak, az elmúlt pár hónapban pedig kiderült, a piac nem fordul vissza, valóban a felívelés időszakába léptünk. De szintén a befektetési célú lakásvásárlások malmára hajtja a vizet, hogy az elmúlt időszakban kirobbant brókerbotrányok sokak kedvét elvették a pénzügyi termékek vásárlásától.
Mennyit lehet nyerni? Akár 7,4 százalékos hozamot
Bár a lakáspiacon valóban jó befektetési lehetőségek adódhatnak, hibás azt gondolni, hogy pusztán a bérleti díj lakásárral történő leosztásával kapott hozamokat nyerhetünk – mondta el Budai Ákos, a Lakás 2015 Kiállítás és Vásár szakértője.
A kalkulációnál figyelembe kell venni, hogy a lakás vételhez illetékfizetési kötelezettség is tartozik, ami 4 százalék, illetve az egyéb adminisztrációs költségek - mint például az ügyvédi díj - szintén elérhetik az vételár 1 százalékát. Ezek mellett minimális felújítási költséggel is számolni kell, amire a vételár 5 százalékos nagysága kalkulálható költségként.
Amennyiben a lakáskiadás ügynök segítségével történik, a jutaléka 2 havi bérleti díj is lehet, de a saját bérbeadás esetén is számolni kell azzal, hogy az év nem minden hónapjára lehet bérlőt találni, ezért a számítások során 10 hónapos bérbeadási időszaknál többel nem érdemes kalkulálni. Fontos tényező, hogy a lakás bérbeadásból származó jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni, amelynek mértéke 16 százalék.
Mindezen tényezőket figyelembe véve a számításaink szerint a bérleti díj jövedelemből keletkező hozam 3,4és 4,4 százalék között lehet, amihez hozzáadódik a lakások várható 3 százalékos éves felértékelődése, így éves szinten a kiadási célú lakásvásárlással összességében 6,4 és 7,4 százalék közötti hozamok érhetőek el – mondta el Budai Ákos.
Figyeljünk a kockázatokra
Szintén a mérlegelendő szempontok közé tartozik, hogy a kiadási célú lakásvásárlás nem tartozik a teljesen kockázatmentes befektetések közé, kulcsfontosságú a megfelelő bérlő megtalálása. Ráadásul egyelőre a jogi környezet sok esetben nagyobb védelmet nyújt a bérlőknek, mint az eladók számára.
A Lakás 2015 szakértője szerint az ebből fakadó kockázatokat némileg csökkentheti, ha a bérbeadás megfelelően szabályozott jogi keretek között történi, és a tulajdonos bejelenti a lakásbérbeadásból származó jövedelmét. Ez utóbbi annál is inkább indokolt, mivel komoly szankciókra számíthatnak az adóhatóságtól az ezt elmulasztók, az ellenőrzéshez pedig elég akár egy-két elégedetlen szomszéd bejelentése.
