Osztalékeső a BÉT-en
Javában tart az osztalékszezon a Budapesti Értéktőzsdén, a cégek többsége már közzétette az osztalék kifizetésének rendjét, a gyorsabbak pedig már a kifizetésen is túl vannak. Ebben az időszakban a tőzsdei árfolyamokat nemcsak a szokásos tényezők mozgatják, hanem az osztalékra vonatkozó jogosultság is fontos szempont. A társaságok három időpontot tesznek közzé, az osztalék kifizetésének kezdőnapját, azt az időpontot, amikor még utoljára lehet osztalékszelvénnyel rendelkező részvényt vásárolni a tőzsdén, és azt is, amikor már szelvény nélkül forog a papír. A mai kereskedésben a Mol részvénye lesz ebből a szempontból fókuszban, mivel mától már osztalékszelvény nélkül lehet megvásárolni. Az olajcég összesen 50 milliárd forintot juttat vissza a részvényeseknek, ami részvényenként 485,49 forintot jelent. A befektetők most azt találgatják, hogy a szelvény levágása után milyen árfolyamra áll be a részvény. A papírforma szerint, ha egy részvényről lekerül az osztalékra vonatkozó jog, akkor az osztalék mértékével csökken az árfolyam. A Mol esetében ez azt jelentené, hogy a pénteki 15 ezer forintos záróár után ma 14500-14550 forint körül kezdődhet meg a kereskedés a részvényekkel. Persze a piac csak ritkán olyan hatékony, hogy pontosan az osztalék mértékével csökken az árfolyam. Erős bika piacon általában jóval kevesebbet esik egy papír a szelvényvágást követően, mivel a részvények iránti keresletben csak kis szerepet játszik a fix kifizetés. Ilyenkor előfordulhat, hogy az osztalékszelvény levágását egy-két hét alatt korrigálja az árfolyam. Negatív környezetben viszont, amikor az osztalék szerepe megnő, gyakran jóval nagyobb esés következik a fordulónap után.
Az áramszolgáltatók idén is korán fizettek, már április elején lekerült a szelvény a papírokról. Az Elmü 1200, az Émász 900 forintos részvényenkénti osztalékról határozott, mindkét érték jóval alacsonyabb a tavalyinál. Az árfolyam azonban hamar kiheverte a szelványvágást, és azóta még magasabbra kapaszkodott, miután sokkal inkább a felvásárlási spekulációk hajtják az emelkedést.
A Richter a tavalyi 57 forinthoz képest csak 33 forintot fog fizetni, mivel a társaság osztalékpolitikája szerint a nyereség 25 százalékát juttatja vissza a tulajdonosoknak, az eredmény pedig tavaly visszaesett. Az egy százalék alatti hozam aligha mozgatja meg a befektetők fantáziáját és az árfolyamot.
Az OTP közelgő 147 forintos kifizetése már magasabb, 2,6 százalékos hozamnak felel meg, így a bankpapírnál elképzelhető egy kis mozgás június elején. Emelkedő kifizetésről határoztak az ANY Biztonsági Nyomdánál, a tavalyi 55 után 73 forintot fizetett részvényenként. A Zwack az Elműhöz hasonlóan jó, 6,7 százalék körüli hozamot hozhat a tervezett 1200 forintos kifizetéssel. Ezt azonban még a közgyűlés nem hagyta jóvá és a kifizetés csak valamikor nyáron várható.
Az osztalékot magánszemély részvényes esetében 16 százalékos adó terheli, amit a társaságok előre levonnak. Amennyiben viszont a részvény tartós befektetési számlán van, úgy a teljes összeget jóváírják.
