Elkerülhetetlen a költségcsökkentés

Csalódhattak a befektetési alapok befektetői az idén, a legnépszerűbb konstrukciók ugyanis alig értek el valamicske hozamot az elmúlt hónapokban. A legnagyobb hazai befektetési alap még mindig az OTP Optima, amelynek vagyona meghaladja a 410 milliárd forintot. A tőkegaranciát is vállaló rövid kötvényalapban jellemzően lakossági befektetők tartják a megtakarításukat, ám ez az elmúlt 12 hónapban 2,04, az év eleje óta alig fél százalékot gyarapodott.

A több nagy befektetési alapnál sem lényegesen jobb a helyzet. A tíz legnagyobb nettó eszközértékű konstrukció közül a legmagasabb hozamot az elmúlt egy évben a K&H Válogatott I. óvatos vegyes alap érte el, 3,82 százalékosat. Ezen kívül két alap ért még el 3 százalék fölötti hozamot tavaly június óta, egy ingatlan- és egy rövid kötvényalap. Veszteséget egyetlen konstrukció, az OTP Supra befektetői szenvedtek el az elmúlt 12 hónapban, a januári svájci frank árfolyamsokk miatt még mindig 5,6 százalékkal a tavaly ilyenkori alatt áll az alap árfolyama.

A nagy likviditási alapok is gyengén muzsikálnak, a K&H-é 0,46, az OTP-é 0,54 százalékos hozamot ért csak el az elmúlt egy évben, január óta pedig mindössze 0,15 és 0,18 százalékot szedtek magukra. A CIB Hozamvédett betétalapjának 1,3 százalékos éves, és az év eleje óta elért 0,51 százalékos hozama ezekhez képest kiemelkedő, de szintén csekélybe. Bár a likviditási alapoknál a szolgáltatók egy része a vételi és visszaváltási jutalékot legalább az internetes ügyletek esetében lenullázta, a közterhek – a 16 százalékos kamatadó és a 6 százalékos eho – levonása és az évente legalább 2-3 ezer forintos értékpapírszámla-vezetési díjak megfizetése után az ügyfél így is egyre inkább azt tapasztalhatja, hogy egyáltalán nem gyarapodik a pénze.

Az állam és a szolgáltató mellett az alapkezelők is vonnak díjakat a saját költségeikre, ezek mértéke a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumok szerint a nagyobb pénzpiaci alapoknál 1,5-1,6 százalék között mozgott az elmúlt években. Vagyis, ha az alapkezelők ingyen kezelnék az alapokat, ennyivel magasabb lehetne az éves hozam. Ennek a költségnek egy részét persze nem tudják lenyelni a szolgáltatók, hiszen a tranzakciók, a működés nekik is pénzbe kerül, nem kizárt viszont, hogy a közeljövőben takarékosabb működésre kényszerülnek, ha meg akarják tartani az ügyfeleiket.

„A pénzpiaci alapok már nem megtakarítási, hanem likviditáskezelési eszközként működnek, amelyek inkább a látra szóló betétek alternatívái. Az alapkezelők ebben a helyzetben át kell, hogy gondolják a pénzpiaci alapjaik díjainak mértékét, szükség esetén csökkenteniük is kell” – mondja Gáti László, az OTP Alapkezelő marketing és értékesítési igazgatója. „Bizonyos hozamszint alatt már nincs más választásuk a szolgáltatóknak, mint csökkenteni a saját díjszintjeiket” – teszi ehhez hozzá Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A szakember szerint legkésőbb a második félévben minden szolgáltató kénytelen lesz lépni ezen a téren, mert hiába ügyes valaki a befektetési oldalon, 1,15 százalék körüli rövid állampapírhozamok mellett csodát tenni nem lehet. A pénzpiaci alapok mellett a rövid kötvényalapoknál is elkerülhetetlennek tűnik a költségcsökkentés.

A lakossági állampapírokat az elmúlt évben a kisbefektetők körében is népszerű konstrukciók közül néhány abszolút hozamú és vegyes alap tudta csak megverni. Az abszolút hozamú alapok közül kétszámjegyű hozamot ért el az utóbbi 12 hónapban a Concorde Columbus és a Citadella, utóbbi tavaly nyár óta több mint 30 százalékot szedett magára.

A lakossági állampapírokat az elmúlt évben a kisbefektetők körében is népszerű konstrukciók közül néhány abszolút hozamú és vegyes alap tudta csak megverni. Az abszolút hozamú alapok közül kétszámjegyű hozamot ért el az utóbbi 12 hónapban a Concorde Columbus és a Citadella, utóbbi tavaly nyár óta több mint 30 százalékot szedett magára. -->