Nagyot raliztak a tőzsdék a görög enyhülés hírére

A görög bankpapírok 21 százalékkal emelkedtek, de egész Európában jó napjuk volt a tőzsdéknek a görög válság megoldása felé tett reménykeltő lépések hatására.

A hetek óta tartó bizonytalanság, az európai részvénypiacok lemorzsolódása után nagy megkönnyebbüléssel fogadták a tőzsdék a görögök kompromisszumkészségéről érkező pozitív híreket. Mivel az elmúlt időszakban már volt hasonlóra példa, de az a fordulat még nem bizonyult tartósnak, a DAX és vele az európai részvényindexek is csak fokozatosan emelkedtek, a befektetők csak óvatosan tértek vissza a piacra. A német index délelőtti 2-2,5 százalékos emelkedéséből aztán zárásra 3,73 százalék lett, így a múlt héten még a 11 ezer pont alá süllyedő mutató egy nap alatt a 11 500-as szint közelében találta magát. A legnagyobb emelkedést azonban a görög részvények könyvelhették el. Az athéni tőzsdeindex 9 százalékot ugrott, a ralit a bankpapírok vezették, a helyi bankpapírokat tömörítő alindex 21 százalékot drágult. Alapkezelők szerint ugyan a befektetők továbbra sem nyugodtak, mivel a bankokból gyors ütemben távozik a pénz, az általános jó hangulat azonban erősebbnek bizonyult.

Egész Európa örült a biztató híreknek, az összeurópai FTSE Eurofirst 300 index 2,2 százalékot emelkedett, az eurózóna piacait összefogó Euro STOXX 50 pedig 2,6 százalékkal került feljebb. A kötvénypiacokon is nagy volt a megkönnyebbülés. A görög tízéves hozam 141 bázisponttal, 11,23 százalékra esett, de profitáltak a mozgásból az európai perifériahozamok is. A spanyol és az olasz tízéves államkötvények hozama egyaránt 21 bázisponttal csökkent hétfőn, így az olasz 2,11, a spanyol hozam pedig 2,10 százalékra süllyedt. A portugál kötvények hozama pedig 27 ponttal esett, így a háromszázalékos határ alá, 2,87 százalékra tért vissza. A görög kockázatok ellen korábban a német kötvényekbe menekültek a befektetők a tegnapi megkönnyebbülés hatására, így a bundokat eladták, ezek hozama 13 ponttal, 0,76-ról 0,87 százalékra ugrott föl, ugyancsak tízéves lejáratra. A devizapiacon komolyabb kilengéseket mutatott az euró–dollár-árfolyam. Kezdetben, ahogy az várható volt, 1,14-ig emelkedett, vagyis az euró erősödéssel reagált, de délelőtt 1,1320 közelébe esett vissza a jegyzés. Délutánra ismét az euróvételek kerültek túlsúlyba, így lapzártánkkor újra 1,14 közelébe emelkedett a keresztárfolyam.

A közép-európai régió tőzsdéire is átragadt az optimizmus, különösen mivel egy korábbi UBS-elemzés pont a złotyt és a forintot nevezte a legsebezhetőbbnek egy esetleges grexit esetére. A hétfői kereskedésben a forint euróval szembeni árfolyama háromnegyed százalékkal 311 alá süllyedt, a złoty viszont csak kisebb, 0,27 százalékos erősödést mutatott. A tőzsdeindexek közül a BUX 1,4 százalékos emelkedését az OTP vezette, a bankpapír 3,15 százalékos pluszban, 5477 forinton zárt. A lengyel index 2,2 százalékkal erősödött.

A régión belül egységesen a bankpapírok voltak a nyertesek, a legerősebb az osztrák tőzsde volt, a lengyel és a magyar csak utána következett. Ebből arra lehet következtetni, hogy a befektetők még szelektáltak, nem írták le teljesen a grexit lehetőségét – mondta a Világgazdaságnak Harcsa Norbert, az Ipopema elemzője. A forgalom továbbra sem nagy, inkább kosárvevők voltak tegnap, az aktivitás alacsony maradt, amiből az látszik, hogy nem voltak jelentősebb shortpozíciók – tette hozzá.

Az elmúlt hónapok európai esése véleménye szerint csak részben hozható összefüggésbe a görög aggodalmakkal, az igazi mozgatórugó a hozamemelkedés volt, ami miatt bekövetkezett egy átárazódás a részvénypiacokon is. Erre utal, hogy a legnagyobb korrekciót a fix osztalékkal rendelkező európai közműcégek részvényei szenvedték el. A nagy európai közműrészvények közül az EON 16, az RWE 23, az EDF 13 százalékot esett az áprilisi csúcsuk óta, így már itt volt az ideje egy korrekciónak. Harcsa szerint ugyanakkor a hozamemelkedés pozitív az európai piacok számára, azt mutatja, hogy van növekedés, van infláció, ami pozitív a tőzsdén szereplő vállalatok számára is.