Még nem szánja el magát a Fed

Kétnapos kamatdöntő ülést tart a héten a Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága. A piaci várakozások és a Fed elnökének, Janet Yellennek múlt heti nyilatkozata is azt sugallja, hogy idén lesz kamatemelés, de erről még nem a mostani, szerdán véget érő ülésen döntenek, hanem legkorábban a szeptemberin (augusztusban szünetet tart a bizottság). A munkanélküliségi ráta június hónapban 5,3 százalékra süllyedt, és már nincs messze az inflációt nem növelő munkanélküliség természetes rátájától (ez a Fed szerint 5,2 százalék körül lehet).

Emellett a bérdinamika erősödésének a jelei a Fed szerint is kézzelfoghatóak. Az infláció júniusban év/év alapon 0,1 százalék volt, ami még jelentősen elmarad a Fed 2 százalékos céljától, de az árdinamikát jobban mutató maginfláció az elmúlt hónapokban 1,7–1,8 százalékos emelkedést mutat év/év alapon, a rövid bázisú évesített mutatók pedig 2,3 százalék körüli árdinamikát jeleznek.

zek együttesen a kamatemelés felé mutathatnak, és a Fed kommunikációja alapján sem a görög válság, sem a kínai tőkepiaci turbulencia nem befolyásolja az alapkamat alakulását. Összességében az első kamatemelés legvalószínűbb időpontja szeptember. A szigorítás ütemezését nézve továbbra is sok a kérdőjel, a piaci árazások nagyon visszafogott kamatpályát ígérnek, az elemzők szerint jövő év végén 1,75 százalék, egy évvel később 3 százalék lehet a kamatszint. A Fed óvatos lesz – véli Módos Dániel, az OTP Bank elemzője –, és negyedévente 25 bázisponttal szigorít, szeptembertől kezdődően. Ezzel a pályával kapcsolatban erősebbek a felfelé mutató kockázatok: ha gyorsul a bér- vagy az árdinamika, az meredekebb kamatpályát eredményezhet.

Csütörtökön teszi közzé az Egyesült Államok statisztikai szolgálata a második negyedéves GDP első adatközlését. A Reuters elemzői konszenzusa 2,5 százalékos növekedést ígér, főként a robusztus lakossági fogyasztásnak köszönhetően, az első negyedév 0,2 százalékos zsugorodása után. Azaz várhatóan beigazolódik, hogy az első negyedév meglepően gyenge adata nagyrészt egyszeri hatásoknak volt köszönhető, és a gazdaság az év hátralévő részében visszatérhet a 2,5-3 százalékos bővülési ütemhez. 

A két nappal korábban megjelenő brit adat a várakozások szerint szintén számottevő gyorsulást mutat majd (az amerikaival összevethető növekedési mutató 1,6 százalékról 2,8 százalékra emelkedhet). Az Egyesült Államokra rendelkezésre álló havi frekvenciájú adatok alapján a konszenzusos várakozásnál magasabb növekedés is elképzelhető Dunai Gábor elemző szerint; ha a tény meghaladja a konszenzust, az a dollár erősödése irányába hat majd (minden más tényező változatlansága mellett).

Az eurózónából a csütörtöki munkanélküliségi és a pénteki előzetes inflációs adatra érdemes figyelni. Bár a munkanélküliség lassan csökkenő, az infláció pedig lassan emelkedő trendet követ, a várakozások szerint most nem várható változás az előző hónaphoz képest, a júniusi munkanélküliségi ráta 11,1 százalékon, a júliusi infláció pedig 0,2 százalékon stagnálhat Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője szerint. Szerdán teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a magyar munkanélküliségi mutatót az április–júniusi időszakra – az előző három hónapban 7.1 százalék volt a ráta –, csütörtökön pedig az első fél év lakásépítési adatai érdemelnek majd figyelmet.