Nem kell a kölcsön a cégeknek

A cégek és a háztartások is nettó törlesztők voltak az első fél évben, a lakosságnál azonban már látszik a fordulat. Hat éve nem fordult elő olyan mértékű lakáshitel-folyósítás, mint idén júniusban, a szerződések összege pedig a végtörlesztés idején tapasztalt forgalmat idézi.

Régóta nem volt ilyen kevés banki tartozása sem a háztartásoknak, sem a cégeknek, mint az idei év közepén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a vállalati hitelállomány június végén 6255,3 milliárd forint volt, ami kilencéves mélypontnak felel meg. A háztartások tartozása ugyanekkor 6127,1 milliárd forint volt, ez 2007 vége óta a legalacsonyabb érték. A vállalati hitelezés az idén nehezen indul be. Tavaly a válság óta először fordult elő, hogy nettó hitelfelvevővé váltak a cégek, az idén viszont a törlesztés dominál. A vállalkozások az első fél évben 426 milliárd forinttal fizettek vissza több hitelt, mint amennyit felvettek, a deviza- és a forinthiteleknél is meghaladta a törlesztés volumene az új hitelekét.

A háztartások 2009 óta folyamatosan nettó törlesztők, az idén pedig az elszámolás is csökkentette a tartozásaikat, összesen 835 milliárd forinttal haladta meg így a törlesztés az új hitelek mennyiségét. A folyamat a második fél évben folytatódhat, hiszen a forinthitelesek is kapnak még visszatérítést. A trend azonban megfordulhat, hiszen az új hitelek piacán egyértelműen élénkülés látszik. Júniusban 26,7 milliárd forint értékű új lakáshitelt folyósítottak a hitelintézetek, amire utoljára 2009-ben volt példa, amikor még deviza-lakáshitelek is voltak a bankoknál. Az első fél évben több mint 145 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki Magyarországon, 38,5 százalékkal többet, mint egy éve.

A második fél év még erősebb lehet, hiszen júniusban a lakáshitelek szerződéses összege 32,5 milliárd forint volt, utoljára 2012 elején, a végtörlesztés idején fordult elő hasonló forgalom a lakáshitelpiacon, amikor az ügyfelek egy része forintalapú hitelből fizette ki a devizahitelét. A következő hónapokban a forintlakáshitelek piacát két tényező is pörgetheti. Az egyik a forintosítás utáni hitelkiváltási dömping – a jobb adósok ugyanis gyakran találnak kedvezőbb forinthitelt más banknál, mint amit a sajátjuk kínált nekik –, a másik a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), amelynek keretében már használt lakásra is kaphatnak állami támogatást a családok, és valószínűleg sokan vártak erre a lehetőségre a hitelfelvétel előtt. A fogyasztási hitelek piacán is élénkülés tapasztalható. Júniusban 21,6 milliárd forint volt ezek szerződéses összege, ami szintén a végtörlesztés óta nem tapasztalt rekord.

A hitelek iránti keresletet valószínűleg az alacsony kamatok is táplálják. A lakáshiteleket átlagosan 5,38 százalékos kamattal kínálták a hitelintézetek júniusban, a THM-jük pedig 6,07 százalékos volt. A fogyasztási hitelek átlagos kamata 15,58 százalék volt a hatodik hónapban 17,65 százalékos THM mellett. Utoljára több mint három éve voltak hasonlóan olcsóak a személyi hitelek. A folyószámlahitelek és a kártyahitelek kamata viszont továbbra is magas, sőt még emelkedett is júniusban, előbbieké átlagosan 23,62, utóbbiaké 31,36 százalékos volt.

A teljes betétállomány is hétéves mélyponton volt júniusban, 6822,6 milliárd forinton. A lekötött forintbetétekre a hatodik hónapban átlagosan 1,05 százalékos kamatot ígértek a hitelintézetek, ami történelmi mélypontnak felel meg. Eurót 0,85 százalékos kamattal lehetett volna lekötni a hónapban.

A teljes betétállomány is hétéves mélyponton volt júniusban, 6822,6 milliárd forinton. A lekötött forintbetétekre a hatodik hónapban átlagosan 1,05 százalékos kamatot ígértek a hitelintézetek, ami történelmi mélypontnak felel meg. Eurót 0,85 százalékos kamattal lehetett volna lekötni a hónapban. -->