Megunta Brüsszel időhúzását egy európai ország, 100 milliárd eurót kaphat Zelenszkij: Ursula von der Leyen Magyarországot csinálna Ausztriából – az év legolvasottabb külföldi hírei
Ukrajna és Brüsszel, schengeni övezet, német gazdaság, Ausztria és iráni olaj – címszavakban talán így lehetne összefoglalni, milyen külföldi témák érdekelték a leginkább a Világgazdaság olvasóit az idén.
Persze az év 365 napján sok víz lefolyt a Dunán, így aztán bizonyos történetek már jóval előrehaladottabbak, mint amilyen állapotot egy-egy top cikk adott esetben leír, mégis rendkívül tanulságos felidézni, hogy milyen sztorik tették markánssá a 2025-ös évet a nemzetközi térben.
Ukrajna: ez fordulópont: nem EU-tag ország mentheti meg
Még a frissen kialkudott 90 milliárd eurós uniós hitel előtt ugyancsak vaskos kérdéssé vált, honnan lesz pénz 2026-ban is háborúzni Ukrajnának. Miközben Brüsszelben az EU vezetői az orosz vagyon feldarabolásáról és saját hitelkereteik kimerítéséről vitatkoztak, egy kívülálló,
Norvégia váratlan ajánlatot tett le az asztalra.
A norvég kormány hajlandó lenne egy több mint 100 milliárd eurós háborús kölcsönt biztosítani Ukrajnának, az adósságért pedig az 1,7 ezermilliárdos norvég vagyonalap vállalna kezességet.
Az ötletet norvég közgazdászok vetették fel, akik szerint az ország erkölcsi kötelessége lenne visszaadni valamit abból a háborús extraprofitból, amelyet az orosz invázió óta szerzett. Norvégia ugyanis a háború kitörése óta rekordmennyiségű olajat és gázt adott el Európának – jóval magasabb árakon.
„Ukrajna nemcsak a saját, hanem egész Európa szabadságáért harcol. Norvégiának ott kell segítenie, ahol valóban számít” – mondta Guri Melby, a liberális párt vezetője a Timesnak.
Schengen: elárasztották a románok a dél-magyarországi várost
Az év eleje Románia schengeni csatlakozásáról szólt. Már a 2024-es karácsonyi ünnepek alatt is nagyjából 20 százalékkal emelkedett a Romániából érkezett vendégek száma a 2023-as év hasonló időszakához képest, de 2025. január 1-je után ez még további 20 százalékkal nőtt.
Erre a Makói Termál- és Gyógyfürdő (Hagymatikum) igazgatója, Gergely Gábor hívta fel a figyelmet.
Mint ismert, Románia és Bulgária január elsejétől, a magyar uniós elnökség alatt zajló, nagy vitákat követően elért megegyezésnek köszönhetően a schengeni térség teljes jogú tagjává vált, ami jelentős változásokkal jár a határátkelést illető szabályokban.
Fontos azonban, hogy az utazóknak továbbra is maguknál kell tartaniuk okmányaikat.
A rendőrök ugyanis még év évig szúrópróbaszerű ellenőrzést végezhetnek, hogy jogszerűen tartózkodik-e valaki az uniós tagállamok területén. A schengeni térség jelenleg
- 29 országot (a 27 uniós tagállamból 25, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc)
- és 420 millió embert foglal magában.
- A Ciprussal közös belső határokon még nem szüntették meg az ellenőrzéseket,
- Írország pedig nem része a schengeni térségnek.
Ausztria lehet az új Magyarország: Ursula von der Leyen bosszúja máris lecsap
Miután az osztrák FPÖ megnyerte a választásokat, úgy tűnt, patrióta kormánya lesz Ausztriának. Végül nem lett, ez pedig ugyancsak súlyos kérdéseket vetett fel.
Mint ahogy az is, hogy amíg arra lehetett számítani, hogy Herbert Kickl veszi át a hatalmat, Brüsszel hirtelen elkezdett keménykedni Béccsel. Egészen pontosan arról volt szó, hogy ha az új, várhatóan FPÖ–ÖVP-koalíciós kormány el kívánja kerülni a brüsszeli eljárást és annak következményeit, akkor záros határidőn belül be kell mutatnia egy tervet a költségvetési kiadások csökkentéséről.
Ursula von der Leyenék sürgetése azért volt szembeötlő, mert Ausztria dagadó költségvetési hiánya nem a semmiből robbant be, csakhogy az Európai Bizottság türelmes maradt, és megértést tanúsított. Sőt, a 2024-es őszi osztrák választást követően, amelyet hiába nyert meg az FPÖ, Ausztria elnöke mégis az ÖVP-szociáldemokrata blokknak adott lehetőséget a kormány megalakítására – ami aztán január elején végérvényesen összeomlott –, az Európai Bizottság maga jelentette be, hogy leállítja az Ausztriával szembeni vizsgálódást, hogy Bécs rendezni tudja a sorait.
Úgy tűnik, ugyanez a gáláns brüsszeli ajánlat már nem állt egy lehetséges patrióta kormány felé.
Így aztán maradt a rögös és jól ismert út: Ausztriának egy sor intézkedést kellet prezentálnia az EU-nak arról, hogy a költségvetési hiányt hogyan szorítja le GDP-arányosan 3 százalék alá. Ez a folyamat zajlik, csak már nem az FPÖ, hanem az ÖVP-kormány neve alatt.
Csődbe ment a legendás német autómárka
Áprilisban rázta meg a német közvéleményt, hogy az Isdera fizetésképtelenségével Németország egyik legkülönlegesebb autómárkája végleg megszűnik. Az olyan legendákra azonban, mint az Imperator 108i és a Commendatore 112i, mérföldkövekként fognak emlékezni az autóipar történetében. A csődeljárás már megkezdődött.
Az 1982-ben Eberhard Schulz által alapított Isdera mindig is a kézműves exkluzivitás és a technikai extravagancia szinonimája volt.
A márka a kompromisszumok nélküli egyéniségéről és olyan technikai újításairól volt ismert, mint a sirályszárnyas ajtók, a periszkópos visszapillantó tükrök és a rendkívüli motorkoncepciók.
Irán pánikban: az összes olaját ráönti a világra
A nyáron nagyon forró volt a helyzet az izraeli-iráni háború miatt. Irán igyekezett a lehető legtöbb olajat eljuttatni a világpiacra, miközben az Egyesült Államok azon gondolkozott, hogy csatlakozzon-e Izraelhez a perzsa ország ellen vívott háborújában.
Az ország rekordmennyiségű olajat rakodott fel a kikötőkben, ám Kharg szigetén, a legnagyobb exportkikötőben mégis úgy tűnik, hogy tele vannak a tartályok. Ezt a Bloomberg elemzése szerint műholdas felvételek árulják el, ugyanis a Kharg szigeti olajtárolók teteje úszik a nyersanyagon.
Ebből arra következtethettünk, hogy Irán addig akart minél több olajat eladni, amíg ezt megteheti. Egy 2024-es S&P Global Commodity Insights jelentés szerint Kharg szigetén mintegy 28 millió hordónyi olajat lehet tárolni.
Az iráni export kilőtt az izraeli támadás óta, a június 13-tól kezdődő öt napon napi 2,33 millió hordónyi olajat tett ki, ami 44 százalékos ugrás az év korábbi részéhez képest.
