Legjobban a Richter Gedeon tért el az előzetes piaci várakozásoktól, méghozzá pozitív irányban. Azáltal, hogy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet szeptemberben engedélyezte a skizofrénia, illetve az egyes típusú bipoláris betegséghez társuló mániás vagy kevert epizódok kezelésére szolgáló Cariprazine forgalmazását, a magyar gyógyszergyár több mint 20 millió dolláros mérföldkő bevételre, miközben az elemzők legfeljebb 15 millióra számítottak.
A Mol vártnál kedvezőbb eredményeiben elsősorban az játszott közre, hogy – a mnedzsment korábbi közlésével ellentétben – mégsem a harmadik negyedévben írta le a könyveiben 440 millió dolláros értékben szereplő kurdisztáni Akri-Bijeel kitermelési blokk eszközeit. Nem végzett ugyanis szeptember végéig azok felülvizsgálatával, így az amiatti értékvesztés várhatóan az október–december közötti időszakot terheli majd.
Az OTP Banknál viszont negatív meglepetést okozott, hogy többet bukott a romániai svájcifrank-hitelek átváltásán, mint amennyire irányítói számítottak. Emiatt a legnagyobb hazai hitelintézetnek akkora céltartalékot kellett képeznie, ami veszteségbe fordította harmadik negyedéves eredményét. Kisebb mértékben rontott az OTP adatain további két extra tétel: a magyarországi fogyasztói hitelekkel kapcsolatos jogszabályok változása, valamint a horvátországi svájcifrank-hitelek konvertálása. Bár a bank oroszországi és ukrajnai leányai is veszteségesek lettek, ezzel előzetesen mindenki kalkulált.
Összességében a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett 46 társaságból a gyorsjelentéseit péntekig közzétett 14 nagyobb eredményt ért el 2015 első kilenc hónapjában, mint az előző év azonos időszakában. Mindössze ketten, az OTT-One (korábbi nevein: Hybridbox, majd Fuso Ecosystem) informatikai cég és az ingatlanbizniszben utazó Pannon-Váltó zárt rosszabbul, mint tavaly, utóbbi – egyedüliként – veszteséges is lett. Igaz, mindkettejük részvényére csak elvétve szoktak üzletet kötni.
A külföldi befektetők ingerküszöbét elérő, a tőzsdei forgalomnak mintegy 95 százalékát négy blue chip – a Mol, az OTP, a Magyar Telekom és a Richter – kilátásai vegyesek. A Molét a már említett negyedik negyedévi értékvesztés ellenére az elemzők kedvezően ítélik meg, többek között abban bízva, hogy a horvátországi kormányváltás miatt enyhülhet a magyar energetikai céget körülvevő – a 49 százalékos részesedése dacára meglévő INA-irányítási joga miatti – ellenséges légkör.
Az, hogy az utóbbi napok árfolyamrekordjait követően is lehet még kakaó a Richter részvényeiben, a cég sajátrészvény-vásárlásai is jelzik. Ezek ugyanis azt szokták tükrözni, hogy a cég menedzsmentje most viszonylag olcsónak tartja papírjait. Hasonló értékítéletet lehet kiolvasni az OTP sajátrészvény-vételeiből, amelyeknek a hevességére mi sem jellemzőbb, mint hogy összértékük a bankpapírok csütörtöki forgalmának egyötödére rúgott.
Pedig pont a Richter és az OTP részvényei forognak már most is magasabb árfolyamon, mint amennyi a saját tőkéjükből következne. Ezzel szemben a Mol-papírokban 40, míg a Magyar Telekomban közel 20 százalékos felértékelődési potenciál van – legalábbis szigorúan ezen összevetés alapján.
