Idén nyárig egyszerűen és szabadon lehetett magyar munkavállalókat kiküldeni valamelyik uniós országba, és fordítva, hazánkba is könnyen ment az ideiglenes áthelyezés más tagországokból. „Az első félévben azonban 16 uniós tagállamban – köztük Magyarországon – új szabályozás lépett hatályba, amely számos adminisztratív és egyéb jellegű kötelezettséget ír elő a kiküldő és fogadó munkáltatók terhére” – hívta fel a figyelmet tegnap Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Az EU-n belüli kiküldetések esetén a jövőben be kell jelenteni a fogadó országok illetékes hatóságai számára a kiküldetésben részt vevő munkavállalókat, továbbá a foglalkoztatásokhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat. A bejelentést elektronikusan, de a fogadó ország nyelvén kell megtenni.
Másrészről az új szabályozás kötelezi a tagországok illetékes hatóságait, hogy ellenőrizzék ezen kötelezettségek teljesítését, és kiszűrjék például a színlelt vagy a munkavállalók számára nem megfelelő feltételeket biztosító kiküldetéseket. Utóbbi esetében régóta az a szabály (úgynevezett kiküldetési irányelv), hogy a kiküldött munkavállaló nem járhat rosszabbul a bérek, a munkaidő, a szabadság és az egyéb munkafeltételek terén, mint a fogadó ország munkavállalói. Ennek biztosítása érdekében azonban most jelentős adminisztrációs többletterhet ró a szabályozás a cégekre. Ráadásul tetemes bírságtételeket vezettek be: a büntetés összege 30 ezer és 150 ezer euró között mozog, de számos tagországban, például Németországban a maximális mérték 500 ezer euró is lehet.
„A kiküldetéshez kapcsolódó legfontosabb munkajogi dokumentumokat, így különösen a munkaviszony fennállását igazoló dokumentumokat, a kiküldetéshez kapcsolódó megállapodásokat, a munkavállaló munkaidő-nyilvántartását, bérjegyzékét a munkavégzés helyén a kiküldetés tartama alatt elérhetővé kell tenni, számos országban le kell fordítani az adott ország hivatalos nyelvére, és több országban a kiküldetés befejezését követően 2-5-7 évig meg kell őrizni” – sorolta az új kötelezettségeket Zsédely Márta, a Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédje. Valamennyi kiküldött esetén kapcsolattartót kell kijelölni, aki a fogadó ország nyelvét beszéli, és hatóságai számára rendelkezésre áll, továbbá biztosítja a hatékony kommunikációt egy esetleges ellenőrzéskor.
A bejelentés, továbbá a munkavégzés helyén fellelhető dokumentumok alapján a tagország illetékes hatósága ellenőrizheti, hogy az ideiglenesen külföldön foglalkoztatott munkavállaló esetén a fogadó ország minimális bérszintre, munkaidőre, illetve az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályait betartották-e. Lehetőség nyílik annak ellenőrzésére is, hogy a bérek és egyéb kifizetett juttatások vonatkozásában befizették-e a cégek a küldő országban az adó-, illetve tb-járulékfizetési kötelezettségüket. Számos országban bevezették azt a szabályt, hogy amennyiben a béreket nem megfelelően biztosították, illetve amennyiben az adókat és járulékokat nem fizették meg, úgy a fogadó és a kiküldő munkáltató egyetemlegesen felelős ezen juttatások teljes körű megfizetéséért. Vagyis a fogadó cég is felelősségre vonható, a munkavállalók is perelhetik a külföldi munkáltatót elmaradt járandóságukért.
