Az idei 2,1 százalékról jövőre 3,6 százalékig, 2018-ban pedig 4 százalékig gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése a Takarékbank elemzőinek várakozásai szerint. A növekedés fő húzóerejét a háztartások fogyasztása adja, de jelentős pozitív fordulat várható a beruházásokban is - olvasható a Takarékbank közleményében.
Továbbra is rendkívül kedvezően alakulnak az egyensúlyi folyamatok: az államháztartási hiány akár a 1 százaléka alá is kerülhet idén, a GDP-arányos államadósság pedig 2017 végére 70 százalék közelébe mérséklődhet. A bruttó külföldi már idén év végére a GDP 100 százaléka alá kerül, és 2018 végére már csak annak mintegy háromnegyedét éri majd el. A fogyasztói árak idén átlagosan kevesebb mint 0,5 százalékkal emelkednek, és az csak fokozatosan közelíti meg 2018-ra az MNB 3 százalékos célértékét. Végleg kilépett a legsebezhetőbbnek tekintett valuták köréből a forint, amely 2017 második felétől kezdve lassú, trendszerű erősödésbe foghat - közölte a Takarékbank.
A Takarékbank azt írja, a III. negyedévben a magyar gazdaság a várakozásoktól elmaradva 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Ebben a már ismert okok (EU-források lehívásának, ennek következtében pedig a beruházásoknak a visszaesése) mellett az is megmutatkozott, hogy a termelésben, illetve az exportban meghatározó cégek egyedi fejleményei milyen erőteljesen hatnak a magyar gazdasági teljesítményre, és ez most éppen negatív irányban következett be. Ugyanakkor a háztartási fogyasztás - a lendületes reálbér-emelkedéstől és a munkaerő-piaci helyzet javulásától hajtva - a növekedés vezető erejévé vált. Ez az elkövetkező két évben is így lesz, miközben jelentős pozitív fordulat várható a beruházásokban. 2019-ig ugyanis Magyarország gyorsított ütemben hívja le az EU-forrásokat, az államháztartás megerősödött pénzügyi helyzete pedig az állami beruházásokat is fellendíti, emellett élénkülnek az ingatlanberuházások, és a magánszektorban is számos nagy volumenű új beruházás valósul meg.
Csökkenő hozamszintek
Október óta az MNB már csak korlátozott mennyiségben fogad be banki forrásokat a betéti eszközeibe, így a továbbra is jelentős bankközi forintlikviditás a rövid hozamok szintjét jóval lejjebb szorította az alapkamat 0,9 százalékos értékénél - írják. Mivel az MNB továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a jegybankmérleg szűkítésére, a bankok a likviditásfeleslegüket leginkább állampapír-vásárlással, hitelezési aktivitásuk növelésével, esetlegesen külföldi forrásaik leépítésével, vagy külföldi eszközök vásárlásával építhetik le.
A Takarékbank azt írja, a foglalkoztatás-bővülés üteme továbbra is magas, és a folyamatot immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leállt, sőt, az utóbbi hetekben bejelentett, a foglalkoztatási lehetőségeket javító gazdaságpolitikai lépések következtében meg is kezdődhet az állomány csökkenése, amint az elsődleges munkapiacon a közfoglalkoztatottak által is betölthető állások keletkeznek. Így a munkanélküliségi ráta süllyedése mérsékeltebb ütemben ugyan, de stabilan folytatódik.
Az államháztartási egyenleg alakulása a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta
Az egyensúlyi folyamatok alakulása szempontjából továbbra is rendkívül kedvező a kép. Az államháztartási egyenleg alakulása a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta, így eredményszemléletben a hiány akár a GDP 1 százaléka alá is kerülhet idén. Míg bevételi oldalon az áfa- és szja-befizetések növekedése, addig kiadási oldalon a kamatfizetések csökkenése segíti a deficit számottevő mérséklődését.
Kilépett a forint a legsebezhetőbb valuták köréből
A forint 2016-ban végleg kilépett a legsebezhetőbbnek tekintett valuták köréből, bár némileg továbbra is érzékenyen reagál a nemzetközi hangulat változásaira - olvasható a Takarékbank közleményében.
Rövid távon továbbra sem várható markáns eltérés a forint euróval szembeni árfolyamában az utóbbi időszakot jellemző 305-315-ös sávtól, de 2017 második felétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat.
