Fókuszban a kibertér védelme

Egyre több hír érkezik internetes támadásokról, számítógépes rendszerek feltöréséről. A kibervédelem nem pusztán a kormányzatok szempontjából fontos: a digitalizáció térnyerésével a legtöbb céget, szervezetet, sőt ezen keresztül az egyéni felhasználókat is érinti. A gazdaság egy olyan iparágáról van szó, amelyet 2004-ben 3,5 milliárd dollárra értékeltek, 2017-re viszont a 130, 2021-re pedig a 200 milliárdot is elérheti a piaci volumen. Vagyis több mint 10 százalékos átlagos növekedési ütemmel számolhatunk. Az Egyesült Államok legutóbbi költségvetésében az Obama-adminisztráció az előző évinél harmadával több, 19 milliárd dollárt különített el kibervédelemre, s az igény vélhetően a jövőben is dinamikus nő.
A fenyegetettség annál nagyobb, minél több hálózati eszköz és felhasználó éri el a világhálót. A kockázatokat szaporítja az online kereskedelem felfutása, az IoT (Internet of Things – a dolgok internete), de az önvezető
autók rendszerét éppúgy védeni kell, mint a banki digitalizáció világát. A támadók kíméletlenek: 2016 októberében a többi között internetes adatfolyamatokat is menedzselő Dyn Inc-t vették célba; az akció következtében rövid időre a Twitter, a Spotify, a Netflix és a PayPal is elérhetetlenné vált.
A növekedési lehetőségeket tekintve kijelenthető, hogy egy jól diverzifikált portfólióban helye van a szektornak. A kibervédelem sok formában megjelenhet: szoftverként, hardverként vagy szolgáltatásként. Mivel az iparág részvényei rendkívül volatilisek, a kiegyensúlyozottabb teljesítmény eléréséhez érdemes olyan tőzsdén kereskedhető befektetési alapot (ETF) választani, mint például a Hack.