Ausztriát az ág is húzza, folynak az elbocsátások és most még a külkereskedelme is összeomlott

Összeomlott az osztrák külkereskedelem, a szerdán napvilágot látott adatok alapján nem túlzás ezt állítani. Politikai földrengésként írta le pár hete a Kronen Zeitung, ahogy – ilyen ebben az évszázadban még nem történt – az osztrák kormánykoalíció hat hónap alatt elvesztette többségét.  Christian Stocker kancellár kabinetjére záporoznak a rossz gazdasági hírek. A legutóbbiban a magyar Mol régiós riválisa is érintett lehet, és szinte bizonyosan szélesebb európai probléma ausztriai visszatükröződése. Az osztrák gazdaság nem hasít.

Az osztrákokat nagyon megviselte ez az évtized, az energiaválság az ő költségeiket is az égbe repítette, és a számukra nem volt olyan védőpajzs, amilyet a magyar kormány tartott a háztartások fölé. 

Az év közepén már az egymást követő kilencedik negyedévben regisztráltak éves visszaesést a GDP-ben, az infláció pedig magasan az euróövezeti átlag fölé szökött. Abba a régióba, ahol a megszokottan gyorsabban dráguló keleti EU-tagok rátái vannak, egy vonalba Magyarországgal. 

Nem csoda, ha a többéves visszaesés után a fogyasztás nem verdesi az egeket. A szűk esztendők után a háztartások idén kicsit azért többet vásároltak, egy ideig, de aztán a kiugró júniusi 4,1 százalék után augusztusra alig észrevehető 0,1 százalékra esett vissza a kiskereskedelmi forgalom éves növekedése.

Ennyitől, gondolhatnánk, nem áll fejre az osztrák külkereskedelem, ha valamelyest növelné is az importot. De fejreállt.

Osztrák gazdaság: a külkereskedelmi mérleg megint olyan, mintha még mindig az energiaválság idejét élnénk

Dörzsölgethették a szemüket, akik szerdán arról olvastak, milyen mérleget produkált Ausztria külkereskedelme az osztrák statisztikai hivatal júliusi jelentése szerint. A nyár derekán az osztrák külkereskedelemben

• 1,886 milliárd euró hiányt mutattak ki, 
• ami majdnem kétszerese a júniusi 1,02 milliárdnak
• és több mint kétszerese Trading Economics elemzői előrejelzésének-

Ha hosszabb távra nyitjuk vissza az adatokat, azt látjuk, hogy az energiaválság okozta hatalmas kilengést követően az osztrák deficit visszatért az energiaválság idején látott mélységekbe.

Ha még tovább görgetünk, azt találjuk, hogy Ausztria külkereskedelme már a sokkokkal teli 2020-as évek előtti években se volt olyan, mint az általában szép többleteket produkáló magyar, vagy cseh. Általában mínuszban voltak, de a hiány a kiugróan rossz hónapokban sem ment sose 900 millió euró alá.

Ezek az okok, és ha már unalmas is, de fájó: már megint az a fránya autóipar

Júliusban az export 11,9 százalékkal, 15,06 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben az import 3,4 százalékkal, 16,95 milliárd euróra emelkedett – áll a statisztikában.

Aki olvasott a német és az osztrák autóiparban zajló hatalmas elbocsátásokról – ami a közép-európai ipar számára is elkeserítő fejlemény –, azt nem lepik meg a továbbiak, egyúttal megtudhatja belőle, hogy nem az osztrák háztartások túlfogyasztása borította fel a mérleget, eltérően Romániától.

A gépek és járművek iránti nemzetközi kereslet – amelyek az osztrák exportipar legfontosabb termékcsoportját alkotják – jelenleg különösen gyenge, ugyanakkor a belföldi kereslet magasabb, mint az előző év júliusában. 

– idézi a jelentés Manuela Lenket, az osztrák statisztikai hivatal statisztikai főigazgatóját.

Nézzünk rá még egy szektorra, mert ez is a széles európai malőrt példázza

Az osztrák feldolgozóipar egésze 12,8 százalékos exportvisszaesést produkált. A 12,57 milliárd eurós teljes kiviteli összegen belül csak 0,93 milliárdot tesz ki a vegyipar, erre mégis érdemes egy pillantást vetni, mert ebben volt a legnagyobb zuhanás: 30,2 százalék.

Ennek a gyalázatos zakónak az okait nem részletezi a jelentés.

A vámháborút nem érdemes idekeverni, mert az osztrákok ugyan exportálnak az Egyesült Államokba is ebben a szektorban, de a kivitelük túlnyomó része az EU-ba irányul, leginkább Németországba. A jelentős osztrák vállalati szereplők az OMV – a magyar Mol régiós energiapiaci riválisa –, a Borealis és a Lenzing. Jelentéseikből nem derül ki mi okozhatott ekkora kilengést, lehet szó egyszeri malőrről is, az azonban bizonyos, hogy a jelentős európai vegyipari exportálók mind mérlegromlással szembesülnek, ha nem is akkorával, mint a most kimutatott osztrák. 

Az EU vegyipari exportja 2025 első felében 5,1 százalékkal csökkent, az importja 11,2 százalékkal nőtt, és mindez 5,6 milliárd eurónyi külkereskedelmi többletet tüntetett el. A fő okok a magas európai energiaárak, a gyenge kereslet és a globális kereskedelmi feszültségek közepette kibicsaklott európai versenyképesség.Ezekkel a bajokkal nem csak ez a szektor küszködik a teljes horizontján Ukrajna felé forduló Európában.