Ursula von der Leyen ráfordult a gazdasági autópályára, ahol szembe jön Trump, Merz, Orbán és a forgalom

Világosabban talán még nem foglalta össze Ursula von der Leyen az Európai Unió átirányítását a hadsereg-központú gazdaság vágányára, mint szerdai beszédében az Európai Parlamentben, egy nappal azelőtt hogy a testület bizalmatlansági indítványról szavaz ellene. Ha megkapja a bizalmat az őt másodszor is az Európai Bizottság elnöki székébe segítő frakcióktól, az értelmezhető úgy is, hogy e politika mögé sorakoztatta fel az uniós törvényhozási többséget. Pedig amit felvázolt, az szembe megy nem csak ellenzékével és a Donald Trump elnökkel kötött kereskedelmi megállapodásával, de a mögötte álló erők egy részével is. 

Erre az adott alkalmat az elnökasszonynak, hogy az elmúlt hetekben elözönlötték az uniós médiát az orosz légtérsértésekről és kibertámadásokról szóló, számos országot érintő jelentések, amelyeket Moszkva rendre visszautasított. 

Ezek rendkívül széles spektrumon mozogtak, még olyan elképesztő történet is volt, hogy Lengyelországban kapcsoltak le – egyébként ukrán nemzetiségű – orosz ügynököt, aki litván temetőben eldugott robbanóanyagot akart becsempészni dróntámadásokhoz konzervekben. Vilnius légterét azért zárták le egy időre, mert 25 meteorológiai ballon jelent meg az égen, amelyekről kiderült, hogy cigarettát csempésztek velük. 

Ursula von der Leyen a bizalmatlansági szavazás előtt: egységre van szükségünk Moszkvával szemben 

Akárki felelős a légtérsértésekért és szintén repterek lezárásához vezető kibertámadásokért, Ursula von der Leyen beszédét azzal indította, hogy "valami új és veszélyes jelent meg az égboltunkon", az orosz hibrid hadviselés ellen fel kell lépni, és ebből gazdaságpolitikai következtetések adódnak. (Katonapolitikainak is lennének nevezhetők, mivel a kettő összemosódik a beszédben.)

– vonta le a következtetést egy nappal a személyéről szóló szavazás előtt a csúcsbürokrata, akinek egyre markánsabb törekvései az uniós stratégia saját kezébe ragadására még szövetségesei rosszallását is kiváltotta. 

A béke érdekében és az agresszorok elijesztésére az EU stratégiai hadikapacitásokat épít hatalmas összegeket mobilizálva – nyugtatott az Európai Bizottság elnöke

– nyugtázta.

Az Európai Bizottság elnöke ragaszkodik a drónfal elképzeléshez – saját országa ellenzi

Ezt követően az elnökasszony arról a drónfal elképzelésről beszélt hosszabban megoldásként, amely a minapi koppenhágai csúcstalálkozón az ott megtárgyalt egyéb javaslatokhoz hasonlóan markáns ellenállásba ütközött. 

– mondta, és vázolta a megoldást, amit az uniót "360 fokban" védő, a déli államokat sem kihagyó antidrón pajzsban lát.

A javaslat ellen kifejezte aggályait Belgium és Svédország, és von der Leyen hazája, Németország is. Kritizálta Boris Pistorius német védelmi miniszter, "drágának és redundánsnak" nevezve, és a tervezett finanszírozása ellenében kikelt magából Friedrich Merz német kancellár is, aki egyéb ügyben is bírálta már a bizottsági elnök túlterjeszkedését hatáskörén.

Az elnökasszony ezután arról beszélt, hogy a védelmi kapacitások kiépítésére egyes országok is létrehozhatnak koalíciókat, példaként említve az Ukrajnának muníciót szervező Csehországot, ahol épp a napokban történt ezzel teljesen ellentétes politikai fordulat Andrej Babis patrióta ANO pártjának választási győzelmével.

Ezt követően az uniós csúcsbürokrata meglepő vizekre tért. 

Azt ecsetelte, hogy ilyen kritikus időkben – ami alatt az orosz fenyegetésről szóló jelentések keltette riadalmat érthette –, az Uniónak saját védelmi ipari bázisára kell építenie, és ez lesz az EU gazdasági növekedésének motorja, sőt a versenyképességét is ez javítja. (Első elnöki ciklusában még a zöld átalakulást és a planéta megmentését emlegette így.) "Ez európai pénz, és európai munkahelyekben akarjuk látni a hozadékot ennek az európai pénznek a befektetéséből"  – mondta. Majd folytatta:

Made in Europe vs MAGA, von der Leyen vs Trump – komoly bökkenő a láthatáron

Ma a legtöbb befektetésünk külföldre megy – bírálta az elnök. Az "európai befektetéseket Európába" gondolat, a von der Leyen felemlegette "Made in Europe"  törekvés már-már Donald Trump MAGA mozgalma uniós verziójának tűnne, csakhogy akad vele egy komoly bökkenő.

Amikor a nyáron Skóciában megalkudott Trumppal az EU-ra kirótt plusz vámokról, azért hogy ezek ne legyenek még nagyobbak, von der Leyen azt vállalta, hogy az EU kb. 750 milliárd dollár értékben energiát vásárol az USA-ból és kb. 600 milliárd dollár befektetést ígér az USA gazdaságába.

Különösen ha számításba vesszük, hogy az európai cégek netán a világ egyéb részeiben is beruháznának, rejtély, miképp koncentrálódnak az uniós pénzek az uniónak, ha Amerikába is önteniük kell? Ráadásul Trump azzal is eldicsekedett, hogy az elnökasszony hatalmas fegyvervásárlásokat is ígért Amerikának. Ebben az esetben az a kérdés adódik: ha valóban az európai gazdaság növekedése és versenyképessége múlik a védelmi ipar felturbózásán, akkor hogyan lehet betartani az amerikaiaknak tett ígéretet?

Az olcsó orosz energiától való elfordulás és az energia megdrágulása emiatt egyébként az egyik fő aggodalma az európai vállalatvezetőknek, akik akár néhány évvel ezelőtt is alaposan meghökkentek volna, ha valaki azt mondja nekik, hogy a versenyképességük záloga a hadi készülődés Oroszország ellen.