Megerősödött tavaly a biztosítási szektor Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az ágazat adózás utáni nyeresége megközelítette az 50,7 milliárd forintot, 12,5 százalékkal lett magasabb a 2015-ösnél. A 2013-ban bevezetett biztosítási adóval is megküzdött végre a szektor, a 2013-ban és 2014-ben még veszteséges, 2015-ben pedig csupán szerény nyereséget produkáló nem életbiztosítási ág tavaly már 23,1 milliárd forintos biztosítástechnikai eredményt ért el. A tőkehelyzet is javult.
A díjbevétel mindkét fő ágban nőtt, az életbiztosításoknál 2,8, a nem életágban 9,5 százalékkal. Az életbiztosításokból így 438,9 milliárd forint díjbevétel származott, ennek több mint a fele indexhez vagy befektetési egységhez kötött (unit linked) termékekből. Népszerűek voltak a 2014 óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások is. Ezek a konstrukciók tavaly 42 milliárd forintnyi díjbevételt hoztak, és az év végén már 187,6 ezren takarékoskodtak ilyen formában.
A nem életágon a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) robbantottak. Tavaly rekordösszegű, 131,5 milliárd forintos díjbevételük származott ebből a biztosítóknak, ez 36,5 százalékkal magasabb a 2015-ösnél. Az eredmény nem meglepő, hiszen a díjak durván megemelkedtek. Tavaly a különféle alkuszcégek 30-35 százalék körüli díjemelkedést mértek.
A jegybank adatai szerint egy átlagos kgfb-szerződés díja egyébként tavaly megközelítette a 26,9 ezer forintot. A korábbi években 20 ezer forint alatt is volt az átlagdíj. Az emelésre azonban szükség volt ahhoz, hogy a szegmens ismét nyereségessé váljon. Tavaly a kgfb-s kárhányad 62,4 százalékosra csökkent, ami ismét a békeéveket idézi. A kgfb-piacon folyó korábbi árverseny miatt 2013-ban tetőzött a kárhányad, akkor 82,4 százalékon állt. Ilyen mutató mellett pedig aligha maradhatott nyereséges az üzletág.
A casco-piac is nőtt tavaly, de jóval kisebb mértékben. A nem egészen 72 milliárd forintos díjbevétel 6,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az autós biztosítások mellett a lakásbiztosítások hozzák a legtöbb pénzt a piaci szereplőknek. 2016-ban összesen 110,4 milliárd forintot fizettek ki a háztartások lakossági vagyonbiztosításra. A cégeknek ezen a terméken azért jelentősebb nyereségük van, hiszen a károkra mindössze 36,4 milliárd forintot fizettek ki. A lakásbiztosítások száma az élénkülő ingatlanpiacnak köszönhetően egész évben növekedett, az év végén már meghaladta a 3,11 milliót. Nagyon szépen kerestek tavaly a biztosítók az utasbiztosításokon is. A teljes díjbevételük szektorszinten megközelítette a 10 milliárd forintot, de a károkra 1,8 milliárd forintnál is kevesebbet fordítottak.
