Egyelőre nem látni, merre tart az ENEFI

Szűkszavú közleményben tudatta kedd este az ENEFI, hogy első fokon pert nyert dr. Botos Tibor részvényes ellen a Fővárosi Törvényszéken, a 2014. november 4-i közgyűlési határozatok felülvizsgálatára indított perben. Azt is megtudhattuk egyúttal, hogy a részvényes megtámadott két, 2016. december 30-án hozott közgyűlési határozatot.

A régi közleményekből annyit lehet kibogarászni, hogy az első támadás a saját részvény megszerzésére való igazgatósági felhatalmazást célozza, míg a második a dolgozói részvények átruházásának kiszélesítésére fókuszál. A közgyűlés ugyanis még 2014-ben felhatalmazást adott az igazgatóságnak, hogy 10 millió darab 10 forint névértékű dematerializált törzsrészvényt vásároljon. 2016-ban pedig arról döntöttek, hogy a dolgozói részvények kibocsáthatók és átruházhatók a társaság munkavállalóin túl a társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló kapcsolt vállalkozások munkavállalói számára is.

Az ügy hátterében a sajátos tulajdonosi szerkezet húzódik: jó ideje a saját részvények kezelője a legnagyobb részvényes. Ha belepillantunk az utolsó közzétett éves beszámolóba, akkor azt látjuk, hogy 2015 végén 17,92 százalék volt a sajátrészvény-állomány, míg az OTP Alapkezelő 14,67 százalékot, Soós Csaba igazgatósági elnök 11,47 százalékot, a CRH Invest 11,27 százalékot, az Allianz Alapkezelő 9,75 százalékot tudhatott magáénak. A közkézhányad akkor még 34,92 százalék volt. Nos, a tavalyi részvényesi harcot követően kialakult a BÉT honlapján is olvasható mai helyzet, mely szerint 65,51 százalék a saját részvény, a kapcsolt vállalkozások tulajdonában van 9,93 százalék, a leánycég EETEK bír 6,66 százalékkal, s a közkézhányad 17,9 százalék.

Elemzők máig emlegetik, hogy az ENEFI (ex-RFV, majd ex-E-Star) az egyik legnagyobb csalódás a pesti parketten. A 2007-ben tőzsdére vezetett társaság 2009-es másodlagosrészvény-kibocsátása még sikersztori volt. A következő évben a vállalat elnyerte három romániai város (Gyergyószentmiklós, Zilah és Marosvásárhely) távhőrendsze­rének korszerűsítését és üzemeltetését, majd 2011-ben a varsói tőzsdére is bevezették a papírt. Történelmi csúcsra 2011 májusában jutott az árfolyam 12 430 forinton. A banki finanszírozás azonban nem tudott lépést tartani a növekedési tervekkel. Az aggodalmak nyomán lejtőre került a kurzus, s egy év alatt 2000 forint közelébe zuhant a jegyzés. Majd az egymást követő magyarországi és romániai szerződésbontások nyomán a kurzus 1000 forint alá esett, végül 200 forintnál nyert megnyugvást. Akárhonnan nézzük, ez volt az első „zöldbuborék” Pesten.

Azóta már a lengyel piacról is kivonult az ENEFI, s úgy tűnik, Romániában is lehúzták a rolót. Utolsóként Gyergyószentmiklóson, ahol hosszas perlekedés után, idén márciusban vette át az önkormányzat közszolgáltató cége az ENEFI kapcsolt vállalkozásától a helyi távfűtést. A 25 évre kötött szolgáltatói szerződés azon bukott el, hogy a székelyföldi város képviselő-testülete nem járult hozzá az áremeléshez. Bár eleve botladozott a modell, hiszen olyan időszakban lépett piacra a magyar cég, amikor már trendszerűen terjedt Romániában a lakások egyedi fűtése.

A kurzus annak ellenére sem tud tartósan átlendülni a fél évtizede kifeszített 200 forintos szinten, hogy idén februárban a jegybank összesen 100 milliós bírságot szabott ki bennfentes kereskedelem miatt az EETEK-re és egy természetes személyre, miután gyanúsnak találták, hogy az árfolyam 149 forintról 250 forintra emelkedett, majd visszahanyatlott. Az sem erősíti a bizalmat, hogy az ENEFI április 18-án tartja évi rendes közgyűlését, ám egyelőre hiába keressük a 2016. évre vonatkozó egyedi és konszolidált beszámolót a BÉT honlapján, a meghívó szerint ezt majd a helyszínen ismertetik. A tulajdonosi szerkezetet elnézve akár a tőzsdei kivezetés lehetősége is felmerülhetne, de a társaságtól kapott tájékoztatás szerint ez eddig még nem került szóba.