Nem csökken az igény a – többnyire a – bankok által biztosított széfszolgáltatások iránt, de az érdeklődés mértéke bankonként eltérő – derül ki a Magyar Idők felméréséből. A lap szerint az OTP-nél az elmúlt három évben ötszázalékos növekedést tapasztaltak évente ezen a területen, míg az MKB-nál tavaly csaknem 3 százalékkal növekedett a széfet igénylők száma. Ettől az aránytól a CIB Bank sem marad el, egyik központi fiókjukba év elején mintegy 540 új széfet kellett telepíteni. Sok helyen azonban utóbbi megoldás nem lehetséges, így az ügyfeleket az intézmények kénytelenek várólistákra helyezni.
[caption id="" align="alignleft" width="600"]
Kép: AFP[/caption]
Érdekes, hogy ugyan Budapesten a legnagyobb a telítettség az elérhető széfek tekintetében, a felméréséből viszont az látszik, hogy ahol létezik ilyen szolgáltatás, ott a kihasználtság is magas. Függetlenül attól, hogy mekkora a település - jegyzi meg a lap hozzátéve: az értékmegőrzőt kereső ügyfeleknek ezért számolniuk kell azzal, hogy az adott bank feltételhez köti a széfszolgáltatását. A pénzintézetek többsége kizárólag számlavezető ügyfeleknek biztosít széfet, így annak havidíját a bankszámlára terhelhetik - teszik hozzá.
A lap végül figyelmeztet: a növekvő keresletben egyes cégek üzleti rést látnak, azonban a bankoktól független értékmegőrző szolgáltatás nyújtását a piacfelügyelet aggályosnak tartja. A Magyar Nemzeti Bank tavaly több vállalatot tiltott el ettől a tevékenységtől, indoklásuk szerint azért, mert az ilyen társaságok a jegybanki engedély megszerzéséhez szükséges fokozott biztonsági, szigorú személyi, tárgyi és informatikai feltételeknek jellemzően nem felelnek meg, viszont az ügyfelekben hamisan alakítanak ki biztonságérzetet.
