A rovat támogatója: Budapesti Értéktőzsde Zrt.
Pénz- és tőkepiac

Tízezrek kerülhetnek az utcára

Csak minden 18. nem teljesítő jelzáloghitelessel sikerült az év végéig megegyezniük a bankoknak. Az adósok harmada nem működik együtt a hitelezővel, a tartozásuk követeléskezelőhöz vagy végrehajtóhoz kerülhet.

Több mint 60 ezer jelzáloghiteles család otthona kerülhet veszélybe hamarosan, ha nem képesek vagy hajlandók megegyezni a nekik hitelező pénzügyi intézménnyel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása alapján a hitelintézeteknek tavaly ősszel kellett – még egyszer, utoljára – megkeresniük a nem fizető adósokat, hogy megállapodjanak velük a tartozás rendezéséről.

A jegybank a Világgazdaság kérdésére arról számolt be, hogy 2016 végéig 72 ezer adóst kerestek meg a hitelintézetek, közülük azonban csupán négyezerrel sikerült megegyezniük. Vannak bankok, ahol jobb az arány, a CIB például az érintettek 13 százalékával megállapodott. A nem együttműködő adósoknál – ha a hitelező úgy dönt – elindulhat a fedezetérvényesítés, például végrehajtást kérhetnek az ingatlanra, de az is jellemző megoldás, hogy a bank eladja a követelést egy követeléskezelőnek.

Az adósok közel harmada ennek ellenére is makacsul ellenáll, és az MNB közlése szerint nem minősül együttműködőnek, ennek hátterében változatos okok állnak. Az UniCredit tapasztalatai szerint előfordul, hogy több adós és kezes is van, akik nem tudnak egymással megegyezni. A CIB-nél úgy látják, sok esetben alacsonyabb törlesztést szeretnének az ügyfelek, mint ami a bank által nyújtható, illetve az MNB által elvárt megoldásokból adódik. A jegybank szerint törekedni kell arra, hogy a tartozás az adósok életkorához mérten reális futamidő alatt meg tudjon szűnni.

Előfordul az is, hogy a szükséges dokumentumok benyújtása vagy az elkészített átütemezési szerződés aláírása marad el az ügyfelek részéről. A Budapest Banknál az adósok jelentős hányada át sem vette az ajánlással kapcsolatosan küldött leveleket, és sokakkal telefonon sem sikerült kapcsolatba lépni. Akiket elértek, azok többséges is csak kevés adatot küldött vissza a banknak. A K&H-nál azt tapasztalják, az ügyfelek gyakran nem fogadják el egyik általuk kínált lehetőséget sem.

[caption id="" align="alignleft" width="690"]Fotó: AFP Fotó: AFP[/caption]A négyezer adós háromnegyede, akivel végül sikerült megállapodni, megtarthatta az ingatlanát. A megállapodások közel fele a hitel átalakításával zárult, az adósok csaknem ötödét pedig a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programjába léptették be. A többi esetben egyéb megoldás született – közölte a jegybank. Ezek között nyilván voltak olyanok is, amikor el kellett adni az ingatlant a kölcsön visszafizetése érdekében.

A jegybank nem titkolt elvárása a bankokkal szemben, hogy építsék le a mérlegüket évek óta mérgező nem teljesítő lakossági jelzáloghitel-portfóliójukat. A hitelintézetek pedig ütemesen haladnak ezen az úton, tavaly a 90 napon túl késedelmes lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek harmadától megszabadultak. Tavaly ősszel az Erste jelentett be, hogy eladta nem teljesítő hiteleinek egy részét az Intrum Justitiának, nemrég pedig az UniCredit közölte, hogy megszabadult egy 42,7 milliárd forint értékű nem teljesítő állománytól, hogy erősítse a hitelprofilját.

Emellett egyre gyakrabban kerül sor végrehajtásra is. A pénzügyi intézmények tavaly az utolsó negyedévben 464 lakóingatlan kényszerértékesítését kezdeményezték, az év egészében pedig 1093-szor indítottak ilyen eljárást, négyszer több alkalommal, mint 2015-ben.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek