Erős volt az első negyedév a lakossági hitelek piacán. A Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái szerint lakáshitelből például 147,8 milliárd forintnyit helyeztek ki három hónap alatt, 45 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul a kilátások is jók: a lakáscélú hitelek szerződéses összege márciusban 46,2 milliárd forint volt, 42 százalékkal több, mint tavaly a harmadik hónapban, ami azt jelenti, a hitelezés tovább fokozódhat a következő hónapokban.
A lakáshitelek kamata tovább csökkent az év első hónapjaiban. Márciusban egy átlagos kölcsönt már alig 4,5 százalékos kamattal folyósítottak a bankok. A rövid kamatperiódusú hitelek még mindig olcsóbbak, ezeket körülbelül 3,3-3,4 százalékos kamattal kapják meg az ügyfelek, és a THM-jük is 4 százalék alatt van már, de a hosszabb kamatfixálásnál is csökkentek a kamatok – igaz, erről Nagy Márton, a jegybank alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a piac csak a Bubor szintjének csökkenését követte le, azaz a kamatfelárak nem változtak. A kliensek nem egészen fele választja egyébként a változó kamatozású olcsóbb lakáshiteleket, a többség a kiszámíthatóbb, ám valamivel nagyobb összegű részletekre szavaz.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca még mindig langyos. Az első negyedévben 10,6 milliárd forint volt a friss folyósítás, ez 26 százalékkal több a tavalyinál. A lakáshitelek állományához képest azonban ez a mennyiség még mindig elhanyagolható, vagyis a háztartások nem szívesen vesznek fel szabad felhasználásra jelzáloghitelt. A fedezet nélküli személyi hitelek annál jobban fogynak. Az első negyedévben csaknem 66 milliárd forint volt ezekből a kihelyezés, 45 százalékkal több, mint tavaly. Ilyen sok kölcsönt utoljára a válság előtt vett fel a lakosság. A szerződéses összegek is szépen alakulnak, márciusban már 25 milliárd forint fölötti hiteligény volt bent a bankoknál és a takarékoknál, tehát az április is erős lehetett a személyi hitelek piacán. A szabad felhasználású jelzáloghitelek egyébként lényegesen olcsóbbak lennének a fedezet nélküli személyi hiteleknél, az átlagos kamat a 6 százalékot sem éri el, miközben a személyi hiteleknél ez a mutató még mindig 15 százalék fölött van.
A kártyahitelek és folyószámlahitelek mennyisége is újra nőni kezdett. Utóbbiak állománya 2013 eleje óta szinte folyamatosan csökkent, úgy tűnt, egyre kevesebben mennek mínuszba a számlájukon a hónap végére. Márciusban azonban a volumen megugrott, 35 milliárd forinttal nőtt az állomány, a kamatozó kártyahitelek volumene pedig több mint 23 milliárd forinttal nőtt a harmadik hónapban. Ezek számítanak egyébként a legdrágább kölcsönöknek a piacon, a folyószámlahitelek átlagos kamata még mindig 21 százalék fölött van, a kártyahiteleké pedig megközelíti a 29 százalékot. Bár többféle hiteltípus is jól megy, a teljes lakossági hitelállomány még mindig nem növekszik. Március végén összesen 5771,2 milliárd forinttal tartoztak a háztartások a hitelintézeteknek, kevesebbel, mint januárban vagy februárban. A visszaesésben a korábbi hitelek törlesztése mellett szerepe lehet annak is, hogy a bankok és a takarékok folyamatosan tisztítják a portfólióikat, követeléskezelőknek adják át a nem teljesítő állományaikat.
