Sok a készpénz Magyarországon

Jelentősen nőtt a készpénzállomány az elmúlt időszakban Magyarországon, ezért vonzóbbá kell tenni a készpénzmentes fizetési módokat – áll a kormány 2017 és 2021 közötti időszakra szóló konvergenciaprogramjában. A dokumentum emlékeztet: a készpénzállomány 2012 óta közel megkétszereződött, a GDP-hez viszonyított aránya is kiugróan magas szintre, a bruttó hazai össztermék 13 százaléka fölé emelkedett. Egy adott gazdaság magas készpénzaránya – áll a dokumentumban – jelzi a fizetési infrastruktúra elmaradottságát a reálgazdasághoz képest, továbbá számos hátrányos következménnyel jár. Egyrészt a készpénzben tartott megtakarítások nem vesznek részt a gazdaság finanszírozásában, másrészt a készpénzes fizetési rendszer fenntartása jelentős költséggel jár, harmadrészt a kiterjedt készpénzhasználat teszi lehetővé a feketegazdaság hatóságok elől eltitkolni kívánt pénzügyi tranzakcióinak anonimitását és rejtve maradását.

A programban szereplő összefoglaló szerint a jelenlegi helyzetben a készpénzes tranzakciók visszaszorításával lehetne a leghatékonyabban fellépni a feketegazdaság ellen. A nemzetközi összevetésben is kedvezőtlenül nagy arányú hazai készpénzhasználat egyik fő oka a hozzáférés hiánya. Kevés az országban az elektronikus fizetésre alkalmas kereskedelmi egység, a 2016. év végi adatok szerint a közel 200 ezer darab online pénztárgépre mindössze mintegy 110 ezer darab POS terminál jutott Magyarországon. Ezért az első lépés a megfelelő hozzáférés biztosítása, a fizetési infrastruktúra felzárkóztatása kell hogy legyen.

A bankkártya-elfogadó terminálok terjedésének legfőbb akadálya egy piaci anomáliából adódik: az alacsony ügyfél- és kártyás forgalom miatt a pénzügyi szolgáltatók kénytelenek relatíve magas jutalékot számlázni a kártyás fizetés biztosításáért, hogy a rendszer kiépítésének költségei megtérüljenek. A magas jutalékok viszont nem teszik vonzóvá az elektronikus fizetést a kereskedőknek. A helyzet javítása érdekében – emlékeztet a dokumentum – a költségvetés támogatást nyújt a bankkártya-elfogadó helyek bővítéséhez azzal a feltétellel, hogy a terminálokat üzemeltető pénzügyi szolgáltatók is csökkentik a kiskereskedőket sújtó díjterhelést, ezzel is vonzóbbá téve számukra a modern fizetési infrastruktúra használatát.

A kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott és 2016 decemberében meghirdetett program finanszírozására 2,416 milliárd forintot biztosított, amelynek keretében a költségvetés az új, korszerű terminálok beszerzéséhez és telepítéséhez darabonként 80 ezer forint támogatást nyújt. A szolgáltatóknak legalább a támogatás mértékének megfelelő díjcsökkentést és annak biztosítását kellett vállalniuk, hogy az elfogadóhely összességében legfeljebb a bankkártyás forgalom 1 százalékának megfelelő összegű díjat fizet. Az intézkedés eredményeként – írják – egy év alatt mintegy 30 százalékkal nő a terminálok száma.

A program szerint a gazdaságpolitika deklarált célja a készpénzmentes fizetési módok vonzóbbá tétele, a lakosság pénzügyi tudatosságának támogatása, ezáltal a készpénzállomány fokozatos csökkentése. Kiemelték, hogy az ez irányba tett további lépés lehet a szociális számla bevezetése és a közműszámlák elektronikus úton történő kiegyenlítésének ösztönzése.