Keresni is tilos: Oroszország büntetni fogja a „szélsőséges” tartalmakra irányuló internetes böngészést

Az orosz parlament alsóháza kedden véglegesen elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében szeptember 1-jétől pénzbírsággal sújthatók azok a felhasználók, akik tudatosan keresnek az interneten olyan „szélsőséges tartalmakra”, amelyek az orosz hatóságok hivatalos tiltólistáján szerepelnek. A bírság összege 3 és 5 ezer rubel (nagyjából 14–23 ezer forint) között mozoghat.

A jogszabály célja az orosz törvényhozás szerint a „szélsőséges ideológiák megelőzése”, elsősorban azokat célozza, akik szándékosan próbálnak elérni betiltott oldalakhoz kapcsolódó tartalmakat. A tiltás független attól, hogy a keresést nyílt IP-címmel vagy VPN-en keresztül hajtják végre – az utóbbi használata önmagában nem büntetendő, de súlyosbító körülményként szerepelhet bűncselekmények esetében.

Mik ezek a „szélsőséges tartalmak”?

Az igazságügyi minisztérium által vezetett, több mint 500 oldalas hivatalos lista olyan szervezeteket és platformokat tartalmaz, amelyeket „szélsőségesnek” nyilvánítottak. A felsorolásban szerepel többek között

• Alekszej Navalnij néhai ellenzéki vezető Korrupcióellenes Alapítványa;
• a nemzetközi LMBTQ-mozgalom;
• valamint a Meta tulajdonában lévő Facebook és Instagram is.

A VPN-szolgáltatások reklámozása is szankciókat von maga után. A bírságok magánszemélyek esetén 50–80 ezer rubel (kb. 220–350 ezer forint); tisztségviselőknél 80–150 ezer rubel; jogi személyek esetében pedig akár 500 ezer rubel (2,2 millió forint) is lehet.

A törvény támogatói azzal érvelnek, hogy az intézkedés csak egy szűk réteget érint. Szergej Bojarszkij, a duma informatikai bizottságának vezetője szerint „ezek az emberek csak egy lépésre vannak a szélsőségességtől”. Makszut Sadajev digitalizációs miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: bírság csak akkor szabható ki, ha bizonyítható a tudatos keresés szándéka – azt azonban nem részletezte, hogy ezt miként kívánják igazolni.

Jekatyerina Mizulina, a Kreml-barát Safe Internet Liga vezetője szerint a törvény homályos megfogalmazásai „visszaélésekhez, zsaroláshoz vagy csaláshoz is vezethetnek”, és semmi sem garantálja, hogy a tiltott tartalmak köre ne bővüljön rohamos tempóban.

Szarkisz Darbinyan, a Roszkomszvoboda digitális jogvédő szervezet alapítója szerint a törvény valódi célja az öncenzúra erősítése, és hogy a felhasználók még a gondolatát is elkerüljék bizonyos témák keresésének.

Borisz Nagyezsgyin ellenzéki politikus kedden a parlament épülete előtt tiltakozott a törvény ellen, és bejelentette: kampányolni fog annak felsőházi elfogadása ellen is.

A törvénytervezetet a duma képviselőinek 68 százaléka támogatta; 67-en ellene szavaztak, 22 képviselő tartózkodott. A törvény életbe lépésének dátuma: szeptember 1.