Tudatosabbá váltak a kisbefektetők
A kisbefektetők azért fordulnak szívesen a devizapiac felé, mert a bankbetétekkel és az állampapírokkal már csak alacsony kamatokat lehet elérni. Aki nagyobb hozamot szeretne, annak nagyobb kockázatot is kell vállalnia – mondta Bálint Gábor, a TakarékBank devizakereskedője. A szakértők szerint ugyanakkor az elmúlt években óvatosabbakká és tudatosabbakká is váltak a bankokon vagy befektetési szolgáltatókon keresztül devizapárokkal, illetve részvényekkel kereskedő hazai kisbefektetők. Saághy Pál, az Equilor Befektetési Zrt. devizaüzletágának vezető üzletkötője szerint a 2008-as válság is nagyban hozzájárult ehhez. „Egyrészt jellemzővé vált, hogy mindenki jobban felméri saját kockázatvállalási hajlandóságát, emellett sokan folyamatosan képzik magukat, és a különböző elemzési technikákat is egyre többen tanulják meg használni” – tette hozzá.
Ahhoz, hogy valaki kisbefektetőként tőkeáttételes devizával kereskedjen, először megfelelőségi nyilatkozatot kell kitöltenie, amely a kockázatvállalási hajlandóságot is vizsgálja. Egy átlagos kisbefektetőnél a tízszeres tőkeáttét már extra kockázattal jár. „Ez azt jelenti, hogy 100 ezer eurós ügyletet már 3,1 millió forinttal meg lehet kötni, de ez csak a kockázatvállalóbb ügyfeleknek javasolt, és csak akkor, ha legalább 5 millió forintot el tudnak különíteni portfóliójukban a kiemelten kockázatos ügyletekre” – magyarázza Saághy. A hagyományos – azaz telefonos megbízásos – devizapiacon egyébként a 100 ezer euró a legkisebb kereskedhető mennyiség, de online felületen akár ezereurós tételekkel is lehet üzletelni. Az elektronikus platformokon többnyire automatikusan lezáródik a pozíció, ha elvész az alapletét értékének egy előre meghatározott hányada.
A devizakereskedésnek két fő típusa van: a sima konverzió, amikor a meglévő devizáját váltja át valaki, illetve a jellemzően tőkeáttétes határidős üzletek. Utóbbiak esetében a nyereség – de természetesen a veszteség is – megsokszorozható. Sok internetes hirdetésben félrevezető a szlogen, hogy kis pénzzel nagyon sokat lehet nyerni, ahhoz ugyanis jól kell ismerni a devizapiac sajátosságait, és folyamatos online jelenlét is javasolt a szakértők szerint, akik a kisebb, akár ötszörös tőkeáttétet is csak a hozzáértőbb kisbefektetőknek javasolják.
A Magyarországról devizákkal kereskedő kisbefektetők három fő csoportját lehet megkülönböztetni aszerint, hogy milyen devizapárokkal üzletelnek. A legtöbben – nagyjából a kisbefektetők fele – forintpárokkal kereskednek, jellemzően az euró, a dollár, az angol font, a svájci frank vagy a lengyel zloty ellenében. A szofisztikáltabb megoldásokat kereső ügyfelek a fő devizapárokkal is kötnek üzleteket, ilyenek az euró, a dollár, a japán jen, az ausztrál dollár, illetve a kanadai dollár keresztjei. A leginkább bevállalósak már az egzotikusabb, úgynevezett carry trade, azaz magas kamatú devizák iránt is érdeklődnek. Utóbbi csoportba tartozik a török líra, az orosz rubel, a dél-afrikai rand vagy egészen kis országok devizái is. Ezek kockázatosságát mutatja, hogy a válság idején az izlandi korona nemcsak esett más devizákkal szemben, hanem még a konvertibilitását is elvesztette egy időre.
