Az elmúlt években már kezdtünk hozzászokni a rendkívül alacsony, sőt sok esetben negatív kötvénypiaci hozamokhoz az európai állampapírpiacon. Eddig két tényező tartotta a mélyben a kötvénypiaci hozamokat. Egyrészt az alacsony melyben igazán jelentős változás továbbra sem történt (bár már Európában is elkezdett pislákolni a fény az alagút végén). A másik tényező a jegybankok rendkívül laza monetáris politikája: a 0 százalék környéki kamatok és az eszközvásárlási programok. Most pedig négy meghatározó jegybanknál is felmerült, hogy a szigorítás útjára lépnének, bár e kifejezés mást és mást jelent a négy jegybank esetében.
A Fed tart a folyamatban legelöl. Náluk már a kommunikációval arra készítették fel a piaci szereplőket, hogy a 4500 milliárd dolláros mérlegfőösszeget fokozatosan elkezdhetik leépíteni. Az EKB részéről meglehetősen zavaros a kommunikáció, ami olykor heves piaci reakciókat is kivált. A piac mindenesetre már várja, hogy elkezdődjön az eszközvásárlási program kivezetése. Erre utaló kijelentéseket olykor Mario Draghi EKB-elnök is tesz.
A japán jegybanktól hivatalos kommunikáció még nem jelent meg az évi 80 ezermilliárd jen összegű eszközvásárlási program szűkítéséről. Ám a gyakorlatban a jegybank ennél kisebb összegű vásárlásokat hajt csak végre, így effektíve ez a jegybanki program „csupán” évi 60 ezermilliárd jent jelent. Valószínűleg hamarosan a kommunikáció is ennek megfelelően fog változni.
A Bank of England kormányzójának nyilatkozata lényegében derült égből villámcsapásként érkezett. A piac egészen 2018 végéig nem várt kamatemelést a brit jegybanktól, ehhez képest Mark Carney a szigorítás lehetőségét vetette fel. A jegybankok viselkedésének változása elindíthatja az európai, beleértve a német állampapírhozamok emelkedését, ami a kötvények árfolyamának csökkenését okozhatja.
