Májusban többször lehetett hallani arról, hogy a minden addigi rekordot megdöntött. Vagyis a virtuális pénz értéke átlépte a 2000 dolláros (kb. 532 ezer forint) álomhatárt. A hír ráadásul valódi szenzációértékkel bírt, hiszen egy hónappal korábban az árfolyam mindössze 1300 dollár környékén mozgott.
Az árfolyam javuló tendenciája a május elmúlásával sem állt meg, a virtuális pénz árfolyama júniusra újabb rekordot ért el: ekkorra a Bitcoin 3 ezer dollárt ért. Nem is csoda, hogy Ronnie Moas, a Standpoint Research részvénypiaci elemzője ennek hatására kijelentette, hogy szerinte a Bitcoin ára még idén 5 ezer dollárig is emelkedhet, míg a következő évtized során pedig akár 25-50 ezer dollárt is elérheti.
Moas jóslata azonban úgy tűnik, még várat magára, legalábbis ami a nyarat illeti. A Bitcoin árfolyama ugyanis az elmúlt napokban komoly zuhanásnak indult, a júniusi rekordot maga mögött hagyva, júliusra csupán a májusi szintjén mozog. Azaz ma a bitcoint mindössze 2 266 dolláron jegyzik, de járt 2 ezer dollár alatt is.
Mi az a Bitcoin?
A Bitcoint úgynevezett bányászattal állítják elő, magas teljesítményű szervereken egy algoritmuson keresztül „nyomtatják”, aminek kínálata véges. A virtuális fizetőeszköz még 2009-ben vonult be a köztudatba létrehozója, egy Nakamoto Szatosi álnéven fórumozó, máig ismeretlen személy révén. Fontos, hogy a Bitcoin elnevezés nem csupán a „valutára”, hanem a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is vonatkozik. A többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól, az a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket.
