Beárazták a piacok Merkel győzelmét
A szeptember 24-i németországi parlamenti választások után a legutóbbi adatok szerint újra egy CDU/CSU–SPD-nagykoalíciónak van a legnagyobb esélye, de nem kizárt egy CDU/CSU–Zöldek-koalíció sem. Piaci szempontból ugyanakkor nem tulajdonítanak kiemelkedő jelentőséget a koalíció összetételének, a befektetők már beárazták, hogy újabb négy évre Angela Merkel lehet a kancellár. „Az okozhat változást a német eszközök megítélésében, ha a várt felett szerepel a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) vagy a szélsőbaloldalinak számító Die Linke, de ennek nincs nagy esélye. A konszolidált pártok kormányra kerülése várhatóan nem hozna új irányt a német gazdaságpolitikában” – hangsúlyozta Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletág vezetője. Szerinte Merkel azon kijelentése, hogy az autóipar eljátszotta a bizalmat, sem járhat tartós negatív hatással az ország legjelentősebb iparágában. „Nagyobb ellenőrzésekre számíthatnak az autógyártók, de ezen túl komolyabb hatással aligha kell számolniuk.”
Az euró árfolyamát kicsit erősítheti, ha a várakozások szerinti lesz a választási eredmény. „A nagy-, illetve kiskoalíció kérdése talán arra gyakorolhat hatást, hogy Merkel és Emmanuel Macron francia elnök közös, eurózónát érintő tervei milyen mélységű integrációt tűzhetnek ki célul, de mindenképpen Európa-párti lesz a német politika” – tette hozzá Samu János.
Olyan piaci reakcióra, mint amilyet Macron májusi megválasztása váltott ki, Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője sem számít. „Akkor megfordult az euró-dollár kurzus, most legfeljebb az okozna piaci hatásokat, ha nem a felmérések szerint 37-40 százalékos támogatottságú CDU/CSU nyerne. Az euró további erősödésére pedig két fontos esemény is hatást gyakorolhat a szeptember végi német voksolásig. Az augusztus végi Jackson Hole-i jegybankári konferenciáról érkező hírek és az amerikai kongresszus szeptember eleji tevékenysége is megmozgathatja az euró-dollár kurzust. Az Egyesült Államokban szeptember végéig el kell fogadni a költségvetést, amelyet érint az Obamacare-ről és az adóreformról szóló voksolás is. Amerikára kell figyelni, mert ezek nagyobb hatással lehetnek a devizapár árfolyamára és a világ részvénypiacaira, mint a német választások” – emelte ki Kovács Bálint.
Az euró és az Európai Központi Bank (EKB) szempontjából nem lényegtelen az eredmény, hiszen az országnak meghatározó szerepe van az EKB döntéshozatalában. „A jelenlegi EKB-elnök, Mario Draghi mandátuma 2019-ben lejár, az ősszel felálló német kormánynak pedig nagy hatása lehet az új jegybankelnök megválasztására. Draghi egy kompromisszumkereső személy, jelenleg ő és az eurózóna perifériaországai akkora súlyt képviselnek, mint a szigorúbb költségvetés pártján álló németek, hollandok, osztrákok vagy finnek” – mondta a Világgazdaságnak Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője.
A két tábor között az az alapvető különbség, hogy a németek a megszorítások és a magasabb kamatok, míg a többiek a lazább politika és a meglévő adósság továbbgörgetése mellett állnak. „Egyes hírek szerint Merkel jelöltje az EKB elnöki székére Jens Weidmann jelenlegi Bundesbank-elnök lesz, és vele a jól gazdálkodó országok kerülhetnek fölénybe. Az ő vezetésével felgyorsulhat majd a normalizálódás, az állampapírhozamok is lendületesebben emelkedhetnek” – tette hozzá az elemző. Hosszú távon az is kérdés, hogy az EKB a kamatokhoz vagy az eszközállományhoz nyúlna- előbb. A bankok a magasabb kamatokban érdekeltek, míg az eszközállomány gyorsabb leépítése az adott országok jegybankjaira gyakorolna nyomást. „A QE végével a nemzeti jegybankok kamatterhei 1-3 százalékponttal is nőhetnek a déli tagállamokban. Mivel sok 5-10 éves lejáratú papír is van a kezükben, ezért a költségnövelő hatás el is húzódhat. Nem kizárt, hogy emiatt tovább kell majd stabilizálni az állampapírpiacokat, mert a jegybankoknak kell majd megfizetniük a nagyobb hozamot az elmúlt időszakban általuk stabilizált piacon” – emelte ki Pálffy Gergely.
