BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alaszka az Egyesült Államok és Oroszország közötti történelmi és földrajzi kapocs, tele kincsekkel

Alaszka adott otthont Donald Trump és Vlagyimir Putyin 2025. augusztus 15-i találkozójának. A helyszínválasztás nem véletlen: a biztonságos és mindkét fél számára közel azonos távolságban fekvő Alaszka, amióta az USA 1867-ben megvásárolta Oroszországtól, szimbolikus jelentőséggel bír.

Nem csak hűsölni ment Alaszkába Trump és Putyin – temérdek kincset rejt az USA 49. szövetségi állama. Donald Trump és Vlagyimir Putyin 2025 februárjában már tárgyalt az északi-sarkvidéki erőforrásokról. Oroszország és az Egyesült Államok képviselői ekkor Szaúd-Arábiában folytattak megbeszéléseket az északi-sarkvidéki energiaprojektekben való lehetséges együttműködésről – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány írásából. És tekintve, hogy az amerikai elnök célja az Egyesült Államok befolyásának növelése az Északi-sarkvidéken, ennek keretében bővülhet az alaszkai kőolaj és földgáz kitermelése is.

Palmer, Alaszka. Fotó: SETH K. HUGHES
Palmer, Alaszka / Fotó: Seth K. Hughes

Alaszka hektáronként öt centért kelt el egykor

A hajósok évszázadokon át keresték az úgynevezett északkeleti átjárót, amely Szibéria északi partvidéke mentén vezet az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra, és hosszú ideig még azt sem tudták, van-e szárazföldi összeköttetés Ázsia és Amerika között. 1728-ban az orosz szolgálatban álló Vitus Bering egyértelműen megállapította, hogy a két kontinens között nincs szárazföldi összeköttetés (a két földrészt elválasztó szoros ma az ő nevét viseli). Majd egy újabb expedíció során a felfedező 1741-ben partra szállt egy alaszkai öbölben, és ezzel megkezdődött a terület orosz birtokba vétele.

Az Orosz-Amerikának elkeresztelt területen 1781-ben létesült az első állandó orosz település, amelyről akkoriban főként prémet exportáltak. Az orosz kormányzat a vereséggel végződött krími háború (1853–1856) után azonban egyre komolyabban kezdte fontolgatni, hogy feladja a ráfizetéses kolóniát. 

A területet először a briteknek kínálták fel, de ők nem éltek a lehetőséggel. Így került 1867. március 30-án – hektáronként mindössze 5 centért, összesen 7,2 millió dollárért – az Egyesült Államokhoz.

Bár Alaszka néhány évtizedig csak kiadást jelentett az Egyesült Államoknak is, 1896-ban azonban a Klondike folyó mentén aranyat találtak. Innentől elkezdődött az aranyláz, a kalandorok és szerencsevadászok pedig csak úgy özönlöttek a területre.

"Gyilkos" Alaszka: A Klondike-i aranyláz (1896–1899) évei alatt több mint 100 000 ember indult útnak, de csak kb. 30 000 érte el a folyót. Fotó: Michael Nicholson
„Gyilkos” Alaszka: A klondike-i aranyláz (1896–1899) évei alatt több mint 100 ezer ember indult útnak, de csak mintegy 30 ezer érte el a folyót / Fotó: Michael Nicholson

Azóta már kiderült, hogy az arany mellett Alaszka számos más természeti erőforrással is rendelkezik. A világ olajkészleteinek 13 százaléka és olyan ásványkincsek is találhatók itt nagy mennyiségben, mint a cink, ólom, ezüst, réz, grafit, kobalt, jáde, ólom vagy a ritkaföldfémek. Sőt elképzelhető, hogy még nagyobb természetierőforrás-lelőhelyek is találhatók, mivel a régió geológiailag még nincs teljesen feltérképezve. 

Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a képgalériát Alaszka csodálatos tájairól!

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.