BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Alaszka az Egyesült Államok és Oroszország közötti történelmi és földrajzi kapocs, tele kincsekkel

Alaszka adott otthont Donald Trump és Vlagyimir Putyin 2025. augusztus 15-i találkozójának. A helyszínválasztás nem véletlen: a biztonságos és mindkét fél számára közel azonos távolságban fekvő Alaszka, amióta az USA 1867-ben megvásárolta Oroszországtól, szimbolikus jelentőséggel bír.

Nem csak hűsölni ment Alaszkába Trump és Putyin – temérdek kincset rejt az USA 49. szövetségi állama. Donald Trump és Vlagyimir Putyin 2025 februárjában már tárgyalt az északi-sarkvidéki erőforrásokról. Oroszország és az Egyesült Államok képviselői ekkor Szaúd-Arábiában folytattak megbeszéléseket az északi-sarkvidéki energiaprojektekben való lehetséges együttműködésről – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány írásából. És tekintve, hogy az amerikai elnök célja az Egyesült Államok befolyásának növelése az Északi-sarkvidéken, ennek keretében bővülhet az alaszkai kőolaj és földgáz kitermelése is.

Palmer, Alaszka. Fotó: SETH K. HUGHES
Palmer, Alaszka / Fotó: Seth K. Hughes

Alaszka hektáronként öt centért kelt el egykor

A hajósok évszázadokon át keresték az úgynevezett északkeleti átjárót, amely Szibéria északi partvidéke mentén vezet az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra, és hosszú ideig még azt sem tudták, van-e szárazföldi összeköttetés Ázsia és Amerika között. 1728-ban az orosz szolgálatban álló Vitus Bering egyértelműen megállapította, hogy a két kontinens között nincs szárazföldi összeköttetés (a két földrészt elválasztó szoros ma az ő nevét viseli). Majd egy újabb expedíció során a felfedező 1741-ben partra szállt egy alaszkai öbölben, és ezzel megkezdődött a terület orosz birtokba vétele.

Az Orosz-Amerikának elkeresztelt területen 1781-ben létesült az első állandó orosz település, amelyről akkoriban főként prémet exportáltak. Az orosz kormányzat a vereséggel végződött krími háború (1853–1856) után azonban egyre komolyabban kezdte fontolgatni, hogy feladja a ráfizetéses kolóniát. 

A területet először a briteknek kínálták fel, de ők nem éltek a lehetőséggel. Így került 1867. március 30-án – hektáronként mindössze 5 centért, összesen 7,2 millió dollárért – az Egyesült Államokhoz.

Bár Alaszka néhány évtizedig csak kiadást jelentett az Egyesült Államoknak is, 1896-ban azonban a Klondike folyó mentén aranyat találtak. Innentől elkezdődött az aranyláz, a kalandorok és szerencsevadászok pedig csak úgy özönlöttek a területre.

"Gyilkos" Alaszka: A Klondike-i aranyláz (1896–1899) évei alatt több mint 100 000 ember indult útnak, de csak kb. 30 000 érte el a folyót. Fotó: Michael Nicholson
„Gyilkos” Alaszka: A klondike-i aranyláz (1896–1899) évei alatt több mint 100 ezer ember indult útnak, de csak mintegy 30 ezer érte el a folyót / Fotó: Michael Nicholson

Azóta már kiderült, hogy az arany mellett Alaszka számos más természeti erőforrással is rendelkezik. A világ olajkészleteinek 13 százaléka és olyan ásványkincsek is találhatók itt nagy mennyiségben, mint a cink, ólom, ezüst, réz, grafit, kobalt, jáde, ólom vagy a ritkaföldfémek. Sőt elképzelhető, hogy még nagyobb természetierőforrás-lelőhelyek is találhatók, mivel a régió geológiailag még nincs teljesen feltérképezve. 

Kattintson az Origo oldalára, hogy lássa a képgalériát Alaszka csodálatos tájairól!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.