Petrodollárt a konkurens nukleáris energiába fektetni nem kifizetődő üzlet – erre már Kuvaitban is rájöttek, miután az ország olajból származó jövedelmeit befektető állami vagyonalap (KIA) számára kolosszális bukást okozott a francia Areva atomerőművi társaságban beragadt 4,8 százalékos részvénycsomag. A pakettet 2010-ben vásárolták 600 millió euróért, s most, amikor a francia állam kivezeti a tőzsdéről a 89 százalékban a tulajdonában lévő társaságot, fixen 83 millió dollárt kaphatnak érte. Azaz a befektetésük 86 százaléka elúszott, valószínűleg a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófát követő félelmek és a leszerelési hullám miatt. Az atomenergetikai beruházásokból élő Areva árfolyama akkor 33 euró volt, most 4,50 eurót kínál a részvények darabjáért a francia állam. Fukusima alapjaiban rengette meg az atomenergia iránti bizalmat, olyannyira, hogy a németeknél parlamenti döntés született a reaktorok leszereléséről és a megújuló energiaforrások használatának intenzív támogatásáról.
A krízis az Arevát is elérte, a cég megrendelései elmaradoztak, gazdálkodása masszívan veszteségessé vált, legutóbb Párizs egy 4,5 milliárd eurós tőkeinjekcióval próbálta rendezni a helyzetét, és átszervezésekkel igyekezett menteni a menthetőt. A kuvaitiak már három éve menekülőre fogták, de a meghirdetett részvénycsomagjukra nem akadt vevő. Párizs most felajánlotta, hogy az Areváról leválasztott két cég – a fűtőanyaggyártó Areva NewCo és a reaktorépítő Areva NP – részvényeire váltsák át az anyavállalatban lévő pakettet, de ezzel az ajánlattal a KIA nem élt, mert teljesen ki akar szállni az atomiparból. A Reuters értesülése szerint a két cégbe a japán MHI vásárolja be magát, míg az Areva NP-t a szintén állami többségi tulajdonú EdF-nek adták el. Az anyavállalatot, a francia atomipar egykori büszkeségét kiürítik, de nála maradnak a külső követelések, így például a finnországi Olkiluoto 3 blokk építésével kapcsolatban felmerült tetemes fizetési kötelezettségek.
A kuvaiti vagyonalapot számtalan politikai támadás érte az Areva-ügy miatt, mire a KIA vezérigazgatója, Bader Al-Saad a magasabb nyereség érdekében aktívabb vagyonkezelési elveket hirdetett meg még januárban a Bloombergnek adott interjújában. Több pénzt fektetett volna ígéretes magántársaságokba és globális infrastruktúra-fejlesztési projektekbe, ám azóta megköszönték a tevékenységét, és Farouk Bastakit ültették az 1953-ban alapított, jelenleg 524 milliárd dollárt kezelő alap igazgatói székébe. A KIA semmilyen formában nem hajlandó nyilatkozni a kudarcos Areva-befektetésről, míg francia lapok úgy tudják, az arabok arra panaszkodtak, hogy a cég téves adatok közlésével megvezette őket még a részvényvásárlás előtt.
A KIA feledné az Arevát, és sokkal inkább a profitot hozó befektetéseire irányítaná a figyelmet. Jó oka van erre, ugyanis a világ negyedik legnagyobb állami vagyonalapja a legutóbbi hat üzleti évében 150 milliárd dolláros nyereséget ért el. Ehhez képest filléres tételnek tekinthető az Areván elbukott félmilliárd eurós összeg.
